Dr. Hangya Dóra ÚNKP posztdoktori ösztöndíjas oktatónk kutatási eredményei - frissítve
Dr. Hangya Dóra ÚNKP posztdoktori ösztöndíjas oktatónk kutatási eredményei - frissítve
2021. június 21.
5 perc
Dr. Hangya Dóra, a Művelődéstudományi Intézet egyetemi adjunktusa az ÚNKP 2020/2021 „Tudománnyal fel!” posztdoktori pályázat keretében a „Siket és nagyothalló hallgatók felsőoktatást érintő tapasztalatainak komplex vizsgálata - különös tekintettel a felvételit megelőző pályaorientáció körülményeire és a pályakezdés különböző munkaerő-piaci aspektusaira” címmel valósított meg kutatást participatív, siket és nagyothalló kutatótársak bevonásával. A kutatás eredményei belső szakmai rendezvényen, poszter formában kerültek ismertetésre.
A kutatási terület fontosságát jelzi a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény is, melyet a magyar Kormány elsők között ismert el és magára nézve kötelezőnek tekinti az abban foglaltakat. Az UNESCO 2030-as globális oktatási keretrendszere 17 fenntartható fejlődési célon keresztül irányul a szegénység felszámolására. Az oktatási keretrendszer egyik hangsúlyos eleme „biztosítani az átfogó és igazságos, minőségi oktatást és előmozdítani az egész életen át tartó tanulási lehetőségeket mindenki számára” (4. cél). Az egész életen át tartó tanulás jelentős területe a felsőoktatás. Az oktatás és a képzés a tagállamok versenyképességi tényezőjének tekinthető. A 2015-2025 közötti időszakra vonatkozó Országos Fogyatékosságügyi Program rámutat a fogyatékossággal élő személyek népszámlálási adataira hivatkozva, hogy a legmagasabb iskolai végzettségre vonatkozó adatok jóval elmaradnak a társadalom egészére vonatkozó mutatóktól. A fogyatékossággal élő felnőttek alacsonyan reprezentáltak a felsőoktatásban, vagyis mindenképpen fontos vizsgálni a felsőoktatásba való bekerülés előtti pályaorientáció körülményeit és a felsőoktatásban tanuló fogyatékossággal élő hallgatók tapasztalatait.
A népszámlálás adatai szerint Magyarországon 8571 siket és 63014 nagyothalló személy él, de szakértők és a hazai országos érdekképviselet szerint a lakosság 10%-a érintett (KSH, 2014; Bartha, 2006). A célcsoport tekintetében megállapítható, hogy a 2011. évi népszámlálás adatai szerint a 15 éves és idősebb hallássérült személyek 56%-a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik, 19%-nak van érettségije és 10%-nak felsőfokú iskolai végzettsége – a siket személyek csupán 4%-a szerzett főiskolai vagy egyetemi oklevelet. (KSH, 2014). Az arányok a siket és a nagyothalló személyek esetében is elmaradnak az országos átlagtól. (Holecz-Ökrös-Bartha, 2017) A célcsoportra jellemzően alacsonyabb iskolai végzettsége egyértelműen erőteljes hatást gyakorol a munkaerő-piaci lehetőségekre. A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a siket személyek 21%-a, a nagyothalló személyek 13%-a foglalkoztatott. Kiemelkedően magas az inaktív keresők aránya (siket személyek - 78%, nagyothalló személyek - 66%) azonban megállapítható, hogy az érettségivel és a felsőfokú végzettséggel rendelkező inaktív keresők száma alacsony. (KSH, 2014) A statisztikai adatok tükrében különösen fontos megvizsgálni, hogy a felsőoktatásban tanuló siket és nagyothalló hallgatók életútjában milyen motivációs tényezők, faktorok azonosíthatóak a pályaorientációval összefüggésben.
A munkaerő-piaci helyzet és a képzettség között pozitív összefüggés van, amely ma már nem szorul bizonyításra. A magasabb iskolai végzettség stabilabb foglalkoztatási pozíciót és magasabb jövedelmi lehetőségeket hordoz. Az oktatás nem csak az egyén számára jó befektetés, az egész társadalom számára az. A magasan képzett felnőttek, alacsony szociális ráfordításokkal, magasabb adóbefizetéssel és nagyobb fogyasztással közvetlenül járulnak hozzá – gazdaságilag is – a társadalmi jóléthez (Farkas és Henczi, 2014).
Több nemzetközi kutatás is rávilágított arra, hogy a hallássérült személyek foglalkoztatottsága szempontjából kiemelten fontos faktor az iskolázottság (Perkins-Dock és mtsai, 2015). A fogyatékossággal élő személyek – köztük a hallássérült személyek is – különösen érintettek a munkaerőpiacon megvalósuló hátrányos helyzetű megkülönböztetés tekintetében. (Magyar Civil Caucus, 2010) Éppen ezért a kutatás kérdőíve vizsgálta a siket és nagyothalló hallgatók szakmai gyakorlatokat, gyakornoki programokat, diákmunkát, duális képzést és a felsőoktatási intézményekben elérhető karriertanácsadást érintő tapasztalatait és a pályakezdéshez kapcsolódó félelmeit, hogy visszajelzést kapjunk arról vajon találkoznak-e már hallgatóként az előítéletekből következő elutasítással?
Az ÚNKP kutatás legalább 6 pontban közvetlenül is kapcsolódik (3.10.; 3.12.; 4.3.; 4.4.; 4.5.; 4.7.) a 2020. április 28-án a Magyar Közlönyben megjelent 2020-2021. évekre elfogadott OFP-hez kapcsolódó 2022 év végéig tartó Intézkedési Tervéhez (IT), eredményeivel hozzájárul az OFP IT-ben megfogalmazott célok teljesüléséhez.
A kutatás kiemelt célja volt, hogy teret adjon a fogyatékossággal élő hallgatók hangjának, így a kutatás módszerét tekintve participatív, érintett hallássérült hallgatók bevonásával került megtervezésre, lebonyolítása is szakmai javaslataik figyelembevételével történt (“semmit rólunk, nélkülünk” alapelv). A kutatás kérdőívének jelnyelvi adaptációja is elkészül. A kutatás stratégiai szakmai partnere a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) volt a hallássérült hallgatók megszólításában. A kutatás kérdőívének terjesztése érdekében megkeresésre kerültek az államilag elismert hazánkban működő egyetem és főiskolák fogyatékossággal élő hallgatóknak szolgáltatásokat nyújtó szervezeti egységei.
A kérdőívet eddig összesen 67 fő töltötte ki. A FIR adatai szerint 2021 tavaszán 188 regisztrált hallássérült hallgató tanult a felsőoktatásban, így az eddig beérkezett válaszok 35,6%-os elérést jelentenek.
A fogyatékossággal élő személyek életútja a megélhetést biztosító végzettség megszerzéséig számtalan átugrandó akadállyal tűzdelt, ezért fontos, hogy az oktatást-képzést támogató szakpolitikák az egész életen át tartó tanulás egyes szakaszait összefüggő folyamatként, komplexen kezeljék és összehangoltan tervezzék a szükséges fejlesztéseket. Mindez hozzájárulhat a későbbi munkahelyszerzéshez, az önálló életpálya kialakításához és a fogyatékossággal élő személyek valódi társadalmi inklúziójához. A felsőoktatás számára kiemelten fontos feladat, hogy meg tudjon felelni a hallgatók diverzitásának és hogy hozzájáruljon azon inkluzív szemlélet kialakításához, amely mindenki számára biztosítja az egyenlő esélyeket és a lehetőséget önmaga fejlesztésére.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-4 - kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.
