Bezár

Kutatás

Zenei nevelés-oktatás a 21. században

Zenei nevelés-oktatás a 21. században

2023. február 08.
7 perc

Dr. Asztalos Andrea

asztalos.andrea@szte.hu

A kutatóműhely vezetője: Dr. Asztalos Andrea tanszékvezető főiskolai docens, PhD

A kutatóműhely vezetőjének JGYPK-s email-címe: asztalos.andrea@szte.hu


Tagok

A JGYPK oktatói:

Dr. Asztalos Andrea, tanszékvezető főiskolai docens, PhD – SZTE JGYPK Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék

Dr. Dombi Józsefné, professzor emerita, CsC – SZTE JGYPK Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék

Blaho Attila, tanársegéd, doktorandusz – SZTE JGYPK Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék oktatója, EKKE Neveléstudományi doktori Iskola doktorandusza

Tanácsné Vilmos Etelka 4. éves ének-zene, magyar tanár szakos, ÚNKP ösztöndíjas hallgató – SZTE JGYPK Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék

Lévai Ramóna 4. éves ének-zene, történelem tanár szakos, ÚNKP ösztöndíjas hallgató – SZTE JGYPK Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék

Papes-Valach Fanni 1. éves művészeti instruktor mesterképzéses hallgató – SZTE JGYPK Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék

Tormáné Kiss Bernadett, doktorandusz, korábbi ÚNKP ösztöndíjas hallgató – SZTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola


A műhely kutatási témája

Zenei nevelés-oktatás a 21. században kutatóműhely

A magyarországi zenei nevelés a Kodály-koncepcióra épül, melynek lényege, hogy a zenei nevelést a gyermek nevelésének középpontjába helyezi, s az éneklésen keresztül megvalósuló zenei készségfejlesztéssel lehetőséget ad a fiataloknak művészi értékek befogadására, s ezáltal az egyén személyiségének fejlődésére. Kodály Zoltán zenei nevelési alapelvei a mai napig is érvényesek, ugyanakkor a Kodály halála óta eltelt több, mint ötven év során döntően megváltoztak a történelmi, kulturális, infokommunikációs körülmények, és ezzel együtt a tanítási-tanulási szemlélet is, melyek szükségessé teszik a zeneoktatás területén is a módszertani és eszközbéli folyamatos megújulást és a tananyagfejlesztést az alapfoktól a felsőfokig.

A konstruktivista paradigma megjelenésének és elterjedésének hatására átértelmeződött a tanítás és a tanulás fogalma. A tanulás, mint konstrukció, a tanítás, mint alkalmazkodás jelenik meg. A konstruktivizmus legfőbb állítása, hogy a tanulók maguk hozzák létre, konstruálják a tudást, s a világról alkotott képük, ismereteik rendszere egyéni konstrukciók eredménye. Mivel a tanuló előzetes tudása, de akár a témával kapcsolatos nézetei, vélekedései többnyire rejtve maradnak a pedagógus előtt, az általa közvetíteni szándékozott tudás elemei számára láthatatlan módon alakulnak át a diákok gondolkodásában és épülnek be meglévő tudásrendszerükbe.

A tanítás egyfajta hídépítésként értelmezendő, mely során a tanár feladata, hogy hidat építsen a kialakítandó tudás és a tanulók meglévő kognitív sémái között. A tananyag megformálásakor ügyelni kell arra, hogy az befogadható legyen a tanulók számára. Fontos a tanulók megfelelő kognitív sémáinak aktiválása is és kiemelt jelentőséggel bír a tanulói tevékenység, illetve az információbevitel sorrendje. Míg a hagyományos tanítás-tanulás felfogás szerint a tanulók előbb rendelkezzenek alapvető ismeretekkel (magyarázat, előadás), utána próbálják meg alkalmazni őket (tevékenység, játék). A konstruktivista alternatíva: előbb a sémák aktiválása, a megelőző tudás felszínre hozása (tanulói tevékenység, játék), utána következhet a magyarázat vagy az információbevitel más formája (olvasás, videó stb.), majd természetesen az új tudás alkalmazása, gyakorlása, illetve a sémák átalakulásának monitorozása. A differenciálás, a módszertani sokszínűség, az aktivitás, a kreativitás és a szociális tanulás, mint pedagógiai alapelvek jellemzi még a konstruktivista tanítás-tanulás felfogást. A tanítást tulajdonképpen egy kölcsönös alkalmazkodásokból álló folyamatként kell felfogni. Ennek a folyamatnak egyik oldala, hogy a tanuló alkalmazkodik az alapvetően a tanár által megteremtett tanulási környezethez. A tanár követelményeket állít fel, ennek érdekében tartalmakat közvetít és tevékenységeket szervez, illetve értékeli a tanulók teljesítményét. A tanuló viselkedésében, tudásában, értékrendjében, érzelmi világában végbemenő változások az alkalmazkodás jelei: növelik túlélési esélyeit az iskola világában. Ugyanakkor e folyamatban a tanár is alkalmazkodik. A tanuló viselkedése, tudásának állapota, értékrendje és érzelmi világa folyamatosan arra ösztönzi, hogy újragondolja a követelményeket, a közvetítendő tartalmakat, a tanulói tevékenységeket és az értékelési eljárásokat.

A tanuló immár aktív résztvevőjévé válik a tanulási folyamatnak, figyelembe veszik igényeit, egyéni sajátosságait, sajátos fejlődési ritmusát. A pedagógus már nem a tudás kizárólagos birtokosa, így legfőbb tevékenysége a tanulók tanulási folyamatának támogatása. Az oktatás tartalmát tekintve a korábbi tantárgyközpontú gondolkodást felváltja a kompetenciafejlesztés központú gondolkodás. Ezzel együtt a korábbi tankönyv-centrikus tanítást felváltja a tanulási forrásokat szélesebb körben értelmező, a kihívást jelentő tanulási környezetek megteremtésére irányuló pedagógiai stratégia.

Míg sok évtizeden át az volt az uralkodó szemlélet, hogy a tanulás célja az ismeretek gazdagítása, a mai, változó társadalomban leginkább a képességekben történő tartós változást tekintik a hatékony tanulás alapjának. A tanulás ma már a tudás és képességek mellett a szociális folyamatok megvalósulását is magába foglalja. Azok a tanulási folyamatok kerültek a figyelem középpontjába, amelyek elősegítik, hogy a tanulók alkalmazható és transzferálható tudásra, illetve olyan gondolkodásmódra és problémamegoldási beállítódásra tegyenek szert, amelynek révén megvalósulhat az élethosszig tartó tanulás folyamata.

A zenei nevelés-oktatás a 21. században kutatóműhely a zenei nevelés-oktatás módszertani megújítását, sokszínűségének elősegítését és tananyagfejlesztést tűzte ki célul, melyhez zenei képességmérések és a zenei nevelés transzferhatásainak vizsgálatai is társulnak. A kutatóműhely a munkássága során négy területet ölel fel: 1) általános-, és középiskolai ének-zene oktatás, 2) jazz oktatás, 3) zeneoktatás a művészetközvetítő és tanárképző szakokon, 4) iskolán kívüli zenei nevelés, koncertpedagógia.

 

Jelentősebb eredmények

Publikációk:

Könyvek:

Asztalos Andrea (2021): A zenei képességek és készségek fejlesztése az ének-zene órákon, JGYF Kiadó, Szeged, ISBN: 9786155946493

Asztalos Andrea (2021): Az ének-zene tantárgyat tanító pedagógusok nézetei. Akadémiai Kiadó, Budapest, ISBN: 9789634547464

Asztalos Andrea (2020): A gyermekek énekhangképzésének elmélete és gyakorlata. JATEPress Kiadó, Szeged, ISBN: 9789633154595

Könyvfejezetek:

Blaho Attila (2022): Akkord és skálarelációk a jazz tekintetében. In: Dombi, Józsefné; Maczelka, Noémi (szerk.) "Liszt 210" Tanulmánykötet, Szeged, Magyarország : SZTE JGYPK Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék,. pp. 126-130.

Asztalos Andrea (2022): Az éneklés pszichológiai hatásai. In: Dombi, Józsefné; Maczelka, Noémi (szerk.) "Liszt 210" Tanulmánykötet, Szeged, Magyarország : SZTE JGYPK Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék,. pp. 104-112.

Blaho, Attila (2021): A jazz harmóniák evolúciója. In: Dombi, Józsefné; Maczelka, Noémi (szerk.) "Beethoven 250" : tanulmánykötet, Szeged, Magyarország : SZTE JGYPK Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék, pp. 27-29.

Tudományos cikkek:

Asztalos Andrea (2022): Beliefs of General Classroom and Music Specialist Teachers in Hungarian Primary Schools Regarding the Development of Musical Abilities in Children. Research Studies in Music Education (elfogadott tanulmány, megjelenés előtt álló Q1-es publikáció)

Asztalos Andrea (2021): Development of Children's Singing Voice. Studia Universitatis Babes-Bolyai Series Musica 1844-4369 2065-9628 2021 (1) pp. 39-54 2021

Kiss, Bernadett, Asztalos, Andrea (2021): A gamifikáció szerepe a zeneoktatásban. Gyermeknevelés, 9: 3 pp. 57-74.


Konferenciák:

Asztalos Andrea (2022): Kodály Zoltán zenei nevelési eszméinek továbbélése a 21. században. „Kodály 140” 23. Nemzetközi Zenei Konferencia, SZTE JGYPK Ének-zene Tanszék, Szeged, 2022. október 10-11.

Blaho Attila (2022): Bartók Béla tengelyrendszere a jazz szemszögéből. Kodály 140” 23. Nemzetközi Zenei Konferencia, SZTE JGYPK Ének-zene Tanszék, Szeged, 2022. október 10-11.

Asztalos Andrea (2022): Classroom Music Teachers’ Beliefs and Practical Experiences about Warm-Ups in the Classroom Music Lessons and in the Children’s Choir Rehearsals. The Voice Foundation’s 51st Anniversary Symposium: Care of Professional Voice, Philadelphia, USA, 2022. június 1-5.

Asztalos Andrea (2022): Choral Conductors’ Beliefs and Practical Experiences about Warm-Ups in the Children’s Choir Rehearsals. 3rd International Symposium on Research in Choral Singing, 2022. április 29-30 – virtuális szimpózium

Asztalos Andrea (2021): Correction of Children's Vocal Production Problems (presentation and workshop). 50th Annual Conference: Care of Professional Voice, Philadelphia, USA, 2021. június 2-6. – virtuális konferencia

Asztalos Andrea (2020): Role of Warm-Ups in the Development of Children’s Singing Voice. 49th Annual Conference: Care of Professional Voice, Philadelphia, USA, 2020. május 27-30 – virtuális konferencia


A műhelyhez kapcsolódó TDK-tevékenység

A díjazott hallgató neve: Tormáné Kiss Bernadett

A TDK/OTDK-munka címe: Gamifikáció az ének-zene oktatásban

Helyezés: 35. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani - Tudástechnológiai Szekció, Gamifikáció, 1. helyezés

Témavezető: Dr. Asztalos Andrea PhD

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek