Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Idén „A félelem” fogalma áll az SZTE BTK Filozófia Tanszék és a Magyar Filozófiai Társaság szokásos „Lábjegyzetek Platónhoz” konferenciájának fókuszában. A huszonkettedik éve minden májusban megtartott előadássorozat, amelyet május 16-17-én rendeznek a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában, az évek során a hazai filozófiai élet egyik legnagyobb és legrangosabb szimpóziuma lett.
Idén a félelemről szólnak előadások a Lábjegyzetek Platónhoz filozófiai konferencián. A kétnapos előadássorozatot 2002 óta minden májusban megrendezik, az előző években a szeretet, az erény, a bűn, a lelkiismeret, a gyűlölet, a barátság, az igazságosság, a szabadság, az akarat, az ész, a szerelem, a hazugság, a bizalom, az agresszió, az emlékezet, az idegen, a polisz, az identitás, a vita, a felelősség és a kétely voltak a sorozat kiemelt témái.
A jobbára etikai fogalmakat körüljáró sorozat ötletgazdája és rendezője, Dr. Laczkó Sándor, az SZTE Klebelsberg Könyvtár Különgyűjteményi Osztályának vezetője az SZTE BTK Filozófia Tanszékén etikai alapfogalmakról tart bevezető kurzust. Nézete szerint a Lábjegyzetek Platónhoz konferencia a fogalmak tisztázását szolgálja, évente olyan fogalmakat és problémákat vesznek elő, amelyeknek korai klasszikus előfordulásai az antikvitásban gyökereznek, de ma is jelen vannak gondolkodásunkban.
– Jól ismert, a hétköznapi életünkben megjelenő fogalmakról van szó, mégis nehéz őket pontosan meghatározni – foglalta össze Dr. Laczkó Sándor. – Mi a félelem? Mindössze egy kellemetlen affekció? Avagy univerzális, velünk született ösztön? Talán veszélyre figyelmeztető öröklött érzelem? Milyen evolúciós haszna és kára lehetséges, és miért van, hogy a modern ember – úgy tűnik – nem tud megszabadulni szorongásaitól, sőt egyre szorongóbb? Ha félünk, egy megnevezhető eseménnyel szemben érzünk szorongató érzést. A szorongás viszont tárgytalan félelem, amit nehéz kiiktatni, rátelepszik az emberre, olyan, mint egy börtön. Mennyiben pszichés jelenség a félelem, és valóban a morál alapját képezné, mint azt Nietzsche állítja? Lehet-e, kell-e félni a haláltól, és mit jelent az istenfélelem? Végső soron arra kérdezünk rá, van-e ellenszere, kell-e, hogy legyen ellenszere a félelemnek? A félelem olyan fogalom, ami többezer éve releváns, ezért jelentése is folyamatos módosuláson ment át. A halált például minden kor másként kezelte; mi elszoktunk tőle, és félünk attól, ha hozzátartozóink mellettünk halnak meg, Szókrátész viszont könnyedén itta ki a bürökpoharat és még ő csitította felindult környezetét.
Dr. Laczkó Sándor. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A konferencia két napján 2-2 plenáris nyitóelőadás hangzik el. Május 16-án, csütörtökön 9 órától Losoncz Márk vajdasági magyar filozófus, a belgrádi Filozófiai és Társadalomelméleti Intézet munkatársa „A teljességhez az ürességen vezet át az út. Félünk-e, féljünk-e a haláltól?” címmel, Marosán Bence Péter filozófus, esztéta pedig „Képes-e a filozófia gyógyírt nyújtani a halálfélelemre?” címmel tart plenáris előadást. Május 17-én, pénteken 9 órától Balázs Gábor eszmetörténész és Frölich Róbert országos főrabbi „Az istenfélelem aspektusai a zsidó filozófiában” címmel, Gyenge Zoltán filozófus, az SZTE BTK dékánja pedig „Félelem és reszketés, meg egy kis kétségbeesés” címmel ad elő.
„A félelem” konferencia programjába 44 előadás került be (túljelentkezés volt), a rendezők idén is arra törekedtek, hogy különféle nézőpontú előadások kapjanak helyt a filozófia és a társtudományok területéről. Dr. Laczkó Sándor elmondta, hogy az előadók filozófiai, filozófiatörténeti, pszichológiai, irodalom- és kultúrtörténeti, politikatudományi, etikai, jogi, teológiai, sőt esztétikai szempontok alapján vizsgálják majd a fogalmat. Reflektálnak a félelem személyes és társadalmi vetületeire, elemzik identitásformáló aspektusait és szerteágazó viszonyrendszerét, értelmezik a félelem legkülönbözőbb formáit.
Az eseményen bemutatják "A kétely" című tavalyi konferencia előadásaiból készült kötetet.
A kétnapos eseményt szokás szerint a Filozófia Hosszú Éjszakája című kerekasztal-beszélgetés vezeti be. Május 15-én, szerdán 20 órától az SZTE BTK Radnóti Caféban „Félelem, szorongás, trauma” címmel Gyenge Zoltán filozófus beszélget Racsmány Mihály pszichológussal, az SZTE BTK Pszichológiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanárával és Szendi István pszichiáterrel, gyakorló főorvossal, az intézet tanárával. 22 órától „Válogatott irodalmi és filozófiai szorongásaink” címmel Balog József, Tari Gergely és Ruzsik Vivien olvas fel Ady Endre, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós, A Schopenhauer, A. Kierkegaard, F. Nietzsche, Tandori Dezső, Heller Ágnes és Vajda Mihály idevágó műveiből.
A részletes program itt megtekinthető.
Panek Sándor
A borítóképen: Dr. Laczkó Sándor (SZTE), a Lábjegyzetek Platónhoz konferenciák rendezője. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
