1998 november 23-án Budapesten, az MTA Filozófiai Intézetében szerveződött meg a magyarországi Alkalmazott Filozófiai Társaság. A jórészt vidéki (szegedi, pécsi és kecskeméti), részben budapesti szellemi műhelyekből érkező filozófusok, társadalomkutatók hozták létre ezt a szakmai alapú társaságot.

Alapító tagok: Szabó Tibor, Karikó Sándor, Boros János, Tóth I. János

Azzal a céllal alakult meg a Társaság, hogy Magyarországon is elinduljon – szervezett és módszeres keretek között is – az alkalmazott filozófiai kutatás és oktatás. A Társaság mindenféle anyagi támogatás nélkül, az alapító tagok elkötelezettségéből, lelkesedéséből és erőfeszítéséből táplálkozik, s a maga szerény eszközeivel és teljesítményével kívánja csökkenteni azt a mély szakadékot, amely a nemzetközi (kiváltképpen az angolszász) alkalmazott filozófiai élet és az ilyen irányú hazai művelés között feszül. Ismert tény, a nevesebb nyugati egyetemeken és tudományos műhelyekben már több évtizede hivatalosan is működnek alkalmazott filozófiai tanszékek, illetőleg rendszeresen folyik kutatómunka. Több országban jelennek meg tudományos periodikák, tartanak nemzetközi tudományos konferenciákat, s úgyszólván minden évben születik egy-egy új szakkönyv.

Az alapító tagok a Társaság elnökévé Szécsi Gábort, ügyvezető elnökévé Szabó Tibort, titkárává Karikó Sándort választották. Tiszteletbeli elnök: Lendvai L. Ferenc lett. A tagság kezdetben 10-12 főből állt, ami az évek során – ha nem is látványos arányban – folyamatosan emelkedik. 2010 szeptemberében 26 fő, a tiszteletbeli tagsággal és a nemzetközi „holdudvarával” 44 fő. A Társaság rendszeresen hív meg neves külföldi kutatókat előadások tartására, illetőleg szakmai eszmecserére. Az alakuló ülésre sikerült megnyerni Brenda Almond (Anglia) professzorasszonyt, aki akkor (1998) a nemzetközileg talán legrangosabb szakmai folyóirat, a Journal of Applied Philosophy főszerkesztője volt. Ő a „Bevezető gondolatok az alkalmazott filozófiába” címmel tartott, élénk vitát kiváltó, angol nyelvű előadást. Ugyanezen az ülésen hallgathattuk meg Tarr Zoltán (USA) beszámolóját filozófiai kutatása legújabb eredményeiről. Azóta több kutatót látott vendégül az Alkalmazott Filozófiai Társaság az állandó székhelyén, a Szegedi Tudományegyetemen. Így például francia, olasz, japán, brazil, orosz, német, lengyel, román és szlovák tudósok fordultak meg Szegeden, továbbá Ausztriából, Romániából, Szlovákiából és Szerbiából magyar oktatók és kutatók érkeztek. A Társaság elnöksége még 1998-ban hozott egy olyan döntést, hogy kétévente szerveznek Magyarországon nemzetközi alkalmazott filozófiai konferenciákat, amelyek anyagát önálló és lektorált formában könyvként is megjelenteti. Ezt a feladatot, a pénzügyi nehézségek miatt, nagy erőfeszítések árán, de mind a mai napig teljesítette.

Ha szakmai szempontból tekintünk a magyar Alkalmazott Filozófiai Társaság működésére, kiderül, olyan kísérletről van szó, amely bizonyos értelemben eltér az úgynevezett akadémikus filozófia világától, tematikai körétől, absztrakt nyelvezetétől, megközelítési módjától, rendszerépítő hagyományától. Arra koncentrál, hogy – megtartva az alapvető filozófiai nézőpontot és szakterminológiai érzékenységet – a mindenkori aktuális, a mindennapi élet által kiváltott, izgalmas, erkölcsi szempontból pedig különösen éles dilemmákat vegye szemügyre. Mindezt világosan követhető, rövidebb terjedelmű tanulmányokban, könyvekben foglalja össze. Az alkalmazott filozófiát a legújabb és aktuális társadalmi problémák izgatják, s olyan nyelvezettel s terjedelemmel dolgozik, hogy minél több ember számára váljon érdekessé, érthetővé, „fogyaszthatóvá”.

A Társaság első kötete Európaiság. Politikai és morális kultúra címmel 2001-ben jelent meg (második kiadás: 2004). Magyarország akkor az Európai Uniós csatlakozás előtt állt, ehhez a kihíváshoz szólt hozzá a könyv, kicsit megelőzve korát.

A második könyv Az alkalmazott filozófia esélyeiről szólt (2002), megpróbálva az öndefiniálás fölöttébb komoly feladatának eleget tenni. Arra kereste a választ, milyen hely s jelentőség illeti meg az alkalmazott filozófiát a széles értelemben vett filozófia világában. A könyv fontosságát az adta, hogy Magyarországon tapasztalható volt bizonyos értetlenség és idegenkedés az alkalmazott filozófiával szemben.

A következő kötet Értékválság – értékváltás címet viselte (2004). A tanulmányok szerzői hitet tettek amellett, hogy az új társadalom normális alakulása, a gazdasági és politikai nehézségek leküzdése nem következhet be erkölcsi természetű megújulás nélkül.

A negyedik konferenciaanyag a Gazdaság és/vagy kultúra? címmel került kiadásra (2006, második kiadás 2007). A gazdaság és a kultúra között egy újfajta, egymásra utaló s támaszkodó kapcsolatot kívánatos és szükséges létre hoznunk. Ezt a felismerést s törekvést szolgálta a maga módján ez a kiadvány.

Az ötödik szerkesztett kötet, Közösség és instabilitás (2008) arra fókuszált, hogy mit kezdjünk a közösségekkel, pontosabban a közösséghiánnyal egy instabil korban. Közösség nélkül nem tudunk élni, mégis miért érezzük úgy, mintha eltűnne a közösség életünkből.

2010-ben tarthatta kezében az olvasó a Kockázati társadalom és felelősség című munkát. Ebben megfogalmazódik a komoly aggodalom: nagyfokú kockázati társadalomban élve gondolkodhatunk-e, cselekedhetünk-e úgy, mintha nem lenne különösebb felelőssége sem az egyes embernek, sem a kisebb-nagyobb embercsoportoknak a társadalomban.

2012-ben látott napvilágot a Válság és kommunikáció című kötet. A válságnak érezzük kedvezőtlen hatásait, és sokat is beszélünk róla. Mégis keveset tudunk a jelenségről. Az bizonyos, hogy a válságnak nincs egyetlen tudománya és módszertana. Ez a kötet nagy súlyt fektet ama kérdés tisztázásának, hogy mi az új elem a mai gazdasági és pénzügyi válságban, illetőleg miképpen lehetne kilábalni belőle. És hasonlóképpen fontos vizsgálni a régi és az új kommunikációs eszközök-technikák szerepét. Azok vajon feltárják vagy elfedik a válság mélyebben fekvő okait?

2014-ben jelent meg az MTA mellett működő Alkalmazott Filozófiai Társaság új kötete. Ezúttal a háború társadalmi-történeti szerepét, illetőleg a háborús jelenségekkel kapcsolatos képződmények (erőszakos konfliktusok, agresszió és erkölcs vagy éppen a béke) problémáját vizsgálják a tanulmányok szerzői. A témának különös aktualitást ad az I. világháború kitörésének 100. évfordulója. Ám ettől függetlenül is érdemes és kívánatos gondolkodnunk, vizsgálódnunk a háború általános kérdéseiről, hiszen maga a háború - úgy tűnik - örök dilemmája a történelemnek. A könyv interdiszciplináris (filozófiai, etikai, történettudományi, politológiai, teológiai) megközelítéssel és új mondanivalóval áll elő, s mint ilyen, hiánypótló munka.

Az Alkalmazott Filozófiai Társaság legújabb kötete 2016-ban jelent meg. Kevés olyan téma akad manapság, amely aktuálisabb és izgalmasabb lenne, mint az ifjúság. Társadalom és ifjúság viszonyának régi, klasszikusnak is tartott problémáit, valamint az újonnan kialakuló dilemmáit nemcsak kívánatos, hanem egyszersmind szükséges is újragondolnunk és -vizsgálnunk. Ehhez a munkálathoz kíván hozzájárulni a kötet, amely a filozófiai és etikai jellegû vizsgálódások mellett társadalomtudományi (pszichológiai, ifjúságszociológiai, pedagógiai, kommunikációelméleti és demográfiai) kutatásokat is tartalmaz. A könyv olvasását jó szívvel ajánlja a kiadó az ifjúság körében munkálkodó szakembereknek, a politika irányítóinak és mindenekelõtt maguknak a fiataloknak.

2018: az MTA mellett működő Alkalmazott Filozófiai Társaság immár tizedik önálló kötetét tarthatja kezében a tisztelt Olvasó. Ezúttal a család témakörében számolnak be az alkalmazott filozófia, az etika, a pedagógia, a szociológia, a pszichológia és szociálpszichológia, az informatika és a demográfia kutatói. A család helyzetével, problémáival kapcsolatos mai megannyi szakmai és politikai természetű vita különösen aktuálissá teszi e könyv megjelenését, amelynek tanulmányozását – a sokféle megközelítés és az új mondanivalók miatt – nemcsak az érintett tudományok művelői számára, hanem a politika irányítóinak, a gyakorló pedagógia munkatársainak és a szélesebb olvasó közönségnek is jó szívvel ajánlhatjuk.

2020: Az Alkalmazott Filozófiai Társaság kétévente különböző témákat elemez. Idén a környezet, etika és nevelés témakört jártuk körül. E témakör jelentőségét nem kell hangsúlyoznunk. Modern világunkban egyidejűleg van jelen a környezetpusztító gondolkodás és gyakorlat, illetve a válság megoldására irányuló törekvés. Az ökologikus társadalom megteremtése érdekében a változások kiterjedt rendszerére van szükség, amely egyaránt érinti értékrendünket, gondolkodásunkat, fogyasztási szokásainkat, oktatási intézményeinket és technológiánkat. Ezekre a folyamatokat kiválóan megragadja ez a tanulmánykötet, amelyet a szerkesztők jó szívvel ajánlanak a környezeti problémák általános kérdései iránt is érdeklődő olvasók számára.