Számítástechnika szaktanterem szabályzata

A szabályzatot mindenkinek kötelező betartani! Megszegéséért a házirend szerinti fegyelmi büntetés jár, a szándékos károkozás kártérítést von maga után!

1. Tanítási időben a gépteremben csak a foglalkozáson résztvevők tartózkodhatnak.
2. Az órák közötti szünetekben csak tanári engedéllyel tartózkodhatsz a tanteremben.
3. A gépterem tisztántartása és a baleset-megelőzés érdekében tilos ételt és italt a teremben elővenned! A zavartalan közlekedés és a gépek megóvása érdekében kabátod, táskád csak a kijelölt helyen tárold! A gépek között óvatosan közlekedj!
4. A géptermet áram alá helyezni és áramtalanítani csak a tanárnak szabad!
5. A munka befejeztével az addig használt alkalmazásokat zárd be, lépj ki a programokból! Utolsó óra végén vagy szabad gépidőben, ha a munkádat befejezted, szabályosan állítsd le a gépet és kapcsold ki a monitort! A széket, eszközöket rakd a helyére!
6. Az óra menetét az előírt programtól eltérő szoftver engedély nélküli használatával nem zavarhatod!
7. A tanítási órán csak a tanár által kijelölt számítógépen dolgozhatsz, helyedet engedély nélkül ne hagyd el!
8. A hardvereszközöket csak rendeltetésszerűen használhatod!
9. Tilos a gépeket és tartozékait szerelned, átalakítanod, valamint egyik gépről a másikra bármi okból átraknod! A képernyőkhöz tilos kézzel hozzányúlnod, mert az a monitort károsíthatja!
10. A kábeleket csak a tanár csatlakoztathatja a számítógéphez! Ha rendellenességet észlelsz, szólj tanárodnak!
11. A Windows grafikus felületét tilos átállítanod, annak az eredetileg beállított formában kell megjelennie! (pl. háttér képernyővédő, hang, felbontás,…) Ugyancsak tilos a számítógépek indulását a tanár engedélye nélkül módosítanod!
12. Bármilyen saját adathordozó használatának szándékát be kell jelentened! Iskolán kívülről származó adathordozók (pendrive, MP3 lejátszó, stb.) használata előtt kötelező azok vírusmentességét ellenőriztetned! Ennek megsértését szándékos károkozásnak minősítjük.
13. A gépteremben lévő számítógépekről csak az életkorodnak megfelelő oldalakra látogathatsz! Trágár, az Iskolát lejárató WEB tartalmak elhelyezése bárhonnan TILOS, (iskolából, otthonról, stb.) azonnali osztályfőnöki figyelmeztetést valamint géphasználat megvonást von maga után!
14. Tilos a gépekre bármilyen programot engedély nélkül feltelepítened! (még ideiglenesen sem, pl. kipróbálásra)
15. Nyomtatni kizárólag iskolai munkát, tanári engedéllyel lehet max. 1 példányban. (pl. házi feladatot, iskolai dolgozatot stb.) Egy nappal előbb gyere a kéréseddel!
16. Órai dokumentumaidat, prezentációidat, otthoni munkáidat mentsd el legalább 2 formátumban! (pl.: *.doc és *docx, *.ppt és *.pptx) Egyes iskolai gépeken csak a régebbi Office program van telepítve.
17. Tilos a felhasználók jelszavait leolvasnod, feltörnöd, ill. ezekkel kísérletezned! (Ha valaki a jelszavadat vagy más jelszavát fel akarja törni, akkor szólj tanárodnak! A hálózatból bármely gépet támadni tilos!)
18. Mások mappáit, munkáit átalakítani, átnevezni, letörölni tilos! Másolni, felhasználni csak a forrást pontos feltüntetésével szabad!
19. Jogosult vagy a helyi hálózaton lévő valamennyi, általad elérhető (azaz számodra a tanár által engedélyezett) szoftver rendeltetésszerű használatára. Tanórán csak a napi tananyagban szereplő programot használhatod!
20. Az iskolából a szoftverek nem vihetők el, nem másolhatók le. Ez alól kivételt képeznek a freeware, ill. a shareware szoftverek, melyekre külön licenszek (program használati szerződés) vonatkoznak. Ezeket a programokat csak a licensz betartásával viheted el, általában az iskola honlapjáról letölthető!
21. A szaktanterem hardver- és szoftvereszközeiért anyagi felelősséggel tartozol! A szándékosan okozott kárt a felhasználó köteles megtéríteni, mások károkozását megakadályozni, illetve köteles jelenteni a számítástechnika tanárnak vagy az igazgatónak!
22. A gépteremben felejtett használati tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal!
23. A szabad gépidőben a többi felhasználó tevékenységét szándékosan (pl. öncélú üzenet küldése) ne zavard!
24. A „hangos” programokat saját fülhallgatóval használd!

HA BÁRMILYEN RENDELLENESÉGET ÉSZLELSZ, SZÓLJ A TANÁRODNAK!

Oktatásban használt programok

Rajzoló programok:

• Inkscape 0.92.3 (vektorgrafikus program)
  
• Wings3d
  • A program honlapja: Wings 3d (3d-s szerkesztő program)
  • A program letölhető:Windows verziók
  • A program letölhető:32 bites Windowshoz a 2.1-es verzió
  • A program letölhető:64 bites Windowshoz a 2.1-es verzió
• Blender (3d-s szerkesztő program)
• PhotoFiltre 6.32 (pixelgrafikus program)
• Pinta (pixelgrafikus program)

Videó vágó program:

• Kdenlive ingyenes vágó program

Animáció készítők:

• Pivot Animátor közvetlen letöltése(A weboldala)

Programozási nyelvek:

• Imagine Logo
• Scartch (Scratch 3 Windows 7 kompatibilis verzio 3.12)

A hardver (hardware, HW)

Fogalma:
- A számítógépet alkotó elektronikai és mechanikai alkatrész összessége.
- A számítógép kézzel megfogható része.

Működési szempontból az alábbi egységre bonthatjuk:

• Maga a számítógép, az az egység ami a gépházban található.
  Ez az egység önmagában működőképes azaz adott esetben emberi beavatkozás nélkül is tud működni.
• A perifériák.
  Minden más amit a gépházhoz, vagyis a számítógéphez csatlakoztatunk. Ezek nélkül az eszközök nélkül a számítógépünk adott esetben tökéletesen tud működni. Ezen eszközök inkább az ember és gép, valamint a gép és gép közötti kommunikációt szolgálják.
  • Bemeneti eszközök
    Ezek segítzségével alakítjuk analóg világunk jeleit a számítógép számára értelmezhető digitális jelekké.
  • Kimeneti eszközök
    Ezek segítségével közöl a számítógép információt a felhasználóval, kezelővel.
  • Háttértárak
    A háttértárak azon csoportja amit külső háttértárként csatlakoztatunk a számítógéphez (adathordozás).

Bemeneti eszközök (input devices, input perifériák)

1. „Vezérlő” bemeneti eszközök:
   Feladatuk a számítógép irányítása, illetve szöveg bevitel.
   • Billentyűzet (klaviatúra, keyboard, tasztatúra)
     Jellemzői:
     • nyelve
     • csatlakozója (din5; ps/2; USB)
     • gombok (billentyűk) száma
     • fő részei (karakteres, segéd, vezérlő, funkció, numerikus, szövegszerkesztést segítő)
   • Egér (mouse) notebookokban beépítve touchpad
     Jellemzői:
     • csatlakozója (soros; ps/2; USB)
     • mechanikus egér (egy golyo mozog a hasán)
     • optikai egér (lámpa világít a hasán)
     • gombok száma (minimum 2 gombja van)
     • érdekesség: hanyattegér (trackball)
   • Digitalizáló tábla (rajzok, írott szöveg bevitele) (Az aktív tábla is ilyen.) Jellemzői:
   • érzékenysége (nyomásszint vagy dpi)
   • Botkormány (joystick), kormány (wheel), pedál, GamePad
     Jellemzői:
     • csatlakozója (gameport; USB)
     • mozgási irányok száma
     • gombok száma
2. Kép beviteli eszközök:
   Feladatuk a látható álló és/vagy mozgó képek digitalizálása.
   • Lapolvasó (scanner)
     Jellemzői:
     • képfelbontási képessége (dpi)
     • csatlakozója (párhuzamos port; USB)
     • lapolvasási technológiája (síkágyas; dob)
     • képes e diát beolvasni (a diát hátulról kell megvilágítani)
     • karakterfelismerésre is alkalmassá tehető
   • Web kamera; digitális fényképezőgép; digitális videokamera
     Jellemzőik:
     • képfelbontás (megapixel)
3. Hang beviteli eszközök:
   Feladatuk a hangrögzítés (elősegítése)
   • Mikrofon
     Jellemzője:
     • az a hangmélység és -magasság amit érzékelni képes (KHz).
   • Midi billentyűzet (szintetizátor)
     • segítségével közvetlenül hangjegyeket lehetett rögzíteni a számítógépen

Kimeneti eszközök (output devices, output perifériák)

1. Kép kiviteli eszközök:
   Feladatuk a számítógép információi látható formában (kép, mozgókép, szöveg) megjeleníteni.
   • Monitor (display)
     Jellemzői:
     • gyártási technológiája: katódsugárcsöves (CRT) vagy folyadékkristályos (LCD) Nagy doboz, vagy lapos.
     • képátlójának mérete (collban megadva, 1”~2,54 cm) 17”; 19”…
     • képfelbontása (HERCULES, EGA, CGA, VGA, SVGA, XVGA, WXVGA, HD, Full HD, 4K) Mennyi képpontra tudja felbontani a képet függőlegesen, illetve vízszintesen. Pl.: 800x600; 1024x768; 1280x1024; 1440x1050; stb.
     • a megjeleníthető színek száma /monokróm, vagy színes/ (a háttérszíntől egy eltérő szín vagy akár több mint 16 millió)
     • frissítési frekvencia; Azt jelenti, hogy a monitor hányszor képes újra megjeleníteni az egész képet 1 másodperc alatt, 1 kép/másodperc=1Hz, minimum60Hz kell a vibrálás mentes képhez.
     • Válaszidő; Tipikusan az LCD monitoroknál van jelentősége. Reagálási idő, míg a képen történt változás a monitoron megjelenik, pl elmozdul az egér. Mértékegysége az ezredmásodpercben mérik 5-8 ms jellemző.
   • Kivetítő (projektor)
     Jellemzői:
     • képfelbontás (SVGA, XVGA, WXVGS, HD, Full HD)
     • lámpa típusa (hagyományos vagy LED) A LED lámpa élettartama 10x-ese a hagyományos lámpának. Hagyományos kb. 3000 üzemóra LED lámpa kb. 30000 üzemóra
     • lámpa fényereje (ANSI Lumen, a LED lámpásoké kisebb de másként is számolják!)
   • Nyomtató (printer)
     Jellemzői:
     • kép előállítási technika szerint:
       • mátrix (tűk és festékszalag) Olcsó fenntartani, de gyenge íráskép, zajos
       • tintasugaras (tintapatron és fúvókák) Olcsó a készülék, de drága fenntartani, maszatolódhat
       • lézer (toner és lézersugár) Olcsó üzemeltetés, de drága készülék, ózon szabadul fel
     • fekete fehér vagy színes
     • nyomtatási sebesség (lap/perc tintasugaras és lézer, karakter/másodperc mátrix nyomtatónál)
     • milyen portra csatlakozik (lpt/párhuzamos vagy usb)
     • képfelbontási képesség (lézer és tintasugaras nyomtatóknál) dpi (1” szakaszon ennyi különálló pontot képes megjeleníteni, pl.: 600 dpi)
   • Rajzgép (plotter)
     Jellemzői:
     • A képet nem pontokból állítja elő, hanem akár különböző színű tollakkal rajzolja meg azokat. Tipikusan tervrajzok készítésére használják. A vágógép is plotternek tekinthető, csak ott a toll helyett kés van ami kivágja a mintát.
2. Hang kiviteli eszköz(ök):
   Feladatuk a számítógép hanginformációinak megszólaltatása.
   • Hangszóró
     Jellemzője:
     • fejhallgató, fülhallgató mono, sztereo
     • hangfal, sztereó, házi mozi 2.1; 5.1; 6.1…)

A számítógép adattárolói, háttértárak

Háttértárak adattárolók: a digitális adatok tárolására, „szállítására” szolgáló technikai eszközök.

A 0. generáció eszközei a mechanikai adattárolók:
Lyukkártya, lyukszalag:
•papír vagy műanyag szalagba, kártyába megfelelő szabályok szerint lyukakat ütött a gép, így tárolta el pl. a betűket.
•Kezdetleges megoldás, lassú „írás”, „olvasás”, kicsi adattároló képesség, nehézkes kezelés.

1. Mágneses elven működő tárolók:
   az adatokat valamilyen mágnesezhető anyagon tárolja.
   • Mágnes szalag
     • archiválásra (adatok hosszabb időre történő tárolására) használják/használták
     • streamer: magnókazettához hasonló mágnesszalag
     • előnye: nagy kapacitás, olcsó ár
     • hátránya a soros elérés (ha a közepéről szeretném kiolvasni az adatot végig kell tekernem odáig), fizikai alakváltozás, nyúlás
   • Mágnes lemezek:
     • Floppy, hajlékonylemez:
       • iró- olvasó berendezése az FDD (Floppy Disc Drive)
       • utóbbi mérete 3.5” (coll)
       • utóbbi jellemző kapacitása 1.44 MB
     • Merevlemez, winchester, HDD (Hard Disc Drive):
       • A legtöbb számítógépben ma is ezt használják háttértárként
       • kapacitása 250-750 GB, 1-2 TB(1024, 2048 GB)
       • Csatlakozó fajtái: SATA
       • Ezen van eltárolva az operációs rendszer, fájlrendszer
2. Optikai adattárolók
   • CD (Compakt Disc) lemez:
     • Hang, kép adat digitális tárolására alkalmas
     • Jellemző kapacitása 700 MB
     • CD-ROM (pl.: a kész hanglemez), CD-R (egyszer írható változat), CD-RW (újraírható lemez)
   • DVD lemez:
     • Mozgókép és jó minőségű hang, valamint adat tárolására használt
     • Jellemző kapacitása: 4,7 GB
     • DVD-ROM, DVD-R, DVD-RW
   • BLU-RAY
     • a DVD továbbfejlesztett változata, jellemző kapacitása 25 GB
3. Elektronikus tárolók
   • Pen drive
     • gyors írás-olvasás
     • kicsi, praktikus méret, könnyen csatlakoztatható (USB)
     • jellemző kapacitás (8-64 GB)
     • olcsó ár
   • Memória kártya
     • széles körben, más elektronikai eszközökben is használt adattároló (fényképezőgép, telefon, kamera…)
     • kis méret
     • gyors adatátvitel
     • jellemző kapacitás 8 GB-64 GB
   • SSD (Solid-state drive) A hagyományos merevlemez majdani kiváltására szánt eszköz 32 GB, 64 GB, 128 GB, 256 GB

Mi van a gépházban?

A számítógépházban találhatók a számítógépet alkotó és a működéséhez feltétlenül szükséges alkatrészek.

1. Alaplap:
   Nyomtatott (integrált) áramköri lap. Kb. A/4 es lap méretű.
   Feladata: összeköttetést biztosít a számítógép alkatrészei között. Ezen foglal helyet a processzor, a memóriák és ide csatlakoznak a vezérlő kártyák és a belső háttértárak (HDD, CD-ROM, DVD).
   Főbb jellemzője:
   • milyen processzort illetve memóriát képes fogadni
   • a vezérlő chipkészlet típusa.
   • Ismertebb alaplapgyártók: ASUS, ASROCK, GigaByte, MSI.
2. Processzor (CPU):
   A számítógép legfőbb vezérlő és feladat végrehajtó egysége (Central Processing Unit azaz Központi Feldolgozó Egység)
   Főbb jellemzője:
   • A processzor gyártója (Intel, AMD)
   • a processzor típusa (Pentium Core i3, i5 i7; Sempron, Phenom)
   • a magok száma, (egybeépített processzorok száma)
   • a működési órajel frekvenciája GHz-ben (ez az érték nagyjából azt határozza meg, hogy az adott processzor mennyi műveletet fog végrehajtani 1 másodperc alatt)
3. Memória:
   A számítógép munka közben itt tárolja a programokat és a programok által használt adatokat.
   Fajtái:
   • ROM (read only memory) csak olvasható memória.
     • a számítógép indulásához szükséges programokat (BIOS) gyárilag írják bele ebbe a memóriába
     • tartalma (hétköznapi értelemben) nem változtatható
     • kis mennyiségben építik be a gépbe, jellemzően 1-2 Mb.
   • RAM (random access memory) véletlen hozzáférésű memória.
     • írható-olvasható memória
     • a számítógép „üzemi” memóriája (operatív tár)
     • ebben dolgoznak a programok
     • típusai: DDR; DDR II, DDR III
     • nagy mennyiségben található meg a számítógépben, jellemzően 4-32 Gb.
4. Beépített háttértárak
   Azok a tárolók melyek a gép működéséhez elengedhetetlen programokat, adatokat tárolják.
5. Vezérlőkártyák:
   A számítógép perifériáinak (ki és beviteli eszközök, háttértárak) a géphez történő csatlakoztatását végzik. Többségük már az alaplapra integrált.
   • Videó kártya. A monitoron megjelenő képért felelős. Lehet külön csatlakozóba illesztett kártya, saját memóriával a nagyobb teljesítmény miatt.
   • Hangkártya. A bevitt és hallott hangért felelős.
   • Hálózati kártya. Ezen keresztül csatlakozik a számítógép a hálózathoz (helyi és internet).
   • Modem. A telefonvonalra csatlakoztatja a számítógépet.
   • USB kártya (alaplapra integrált). Széleskörűen használható eszközcsatlakozási felület.
   • Billentyűzet és egér csatolók (ha nem USB-s) alaplapra integrált.
6. Tápegység:
   Feladata a számítógép villanyárammal történő ellátása. A hálózati 230V átalakítása a számítógép által használható feszültségekre. Laptopoknál ehhez kapcsolódik még egy akkumulátor, hogy néhány órát tudjuk külső áramforrás nélkül is használni a gépet.
   • Legfőbb jellemzője a teljesítménye. (W)

A szoftver (software, SW)

Fogalma:
- A számítógépre írott programok és azok leírása.
- Ami működteti a hardware-t

1. Számítógép működésében betöltött szerepük szerint
   1. Rendszerszoftverek
      • BIOS:
        a ROM memóriába gyártott szoftver, amely alapszinten teszteli a számítógép hardverét, majd keres egy operációs rendszert, melynek átadhatja a vezérlést.
      • Operációs rendszer:
        a számítógép működését vezérlő és felügyelő programcsomag. Kapcsolatot teremt a felhasználó és a számítógép között. Pl. windows 7, 8.1, 10; Linux; Macintosh (iOS); Android (táblagépeken, okostelefonokon)
   2. Rendszer-közeli szoftverek
      Megkönnyíti az operációs rendszer használatát (kényelmes, áttekinthető kezelőfelület, gyorsan elérhető praktikus szolgáltatások) Pl.: Total Commander; Windows Commander, tömörítő programok
   3. Alkalmazói/felhasználói programok
      Ezekért ül a felhasználók több, mint 98 %-a a géphez.
      • dokumentumot gyártunk velük (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, rajzoló, zeneszerkesztő...),
      • tanulunk a segítségükkel (multimédiás oktatóanyagok,...),
      • kommunikálunk (e-mail, chat, facebook, skype...),
      • szórakozunk, kikapcsolódunk (játékok, multimédialejátszók...)
   4. Fejlesztő rendszerek
      Új programok gyártására alkalmas eszközök. Programozási nyelvek (Java, Delphi, Pascal, Prolog, Basic, Logo, C, stb.)
2. Jogállás szerint:
   1. Kereskedelmi szoftver: a szoftvert csak akkor van jogunk használni, ha rendelkezünk a felhasználói licenszével -használati jog igazolása (vásárlással vagy ajándékozással juthatunk hozzá)
   2. Shareware/próbaverzió: egy kereskedelmi szoftver idő-, vagy funkciókorlátos változata (biztosítja a program legális - engedélyezett - kipróbálását)
   3. Freeware/teljes verzió: ingyenesen használható teljes értékű program
   4. Demo: egy program leegyszerűsített bemutatója, ízelítője
      (pl egy játék vagy oktatóprogram egy pályája vagy fejezete)

A számolás eszközeinek története

1. Számolás eszközei az ősidőkben
   1. Emberi kéz
   2. Rovás írás
   3. Szoroban
   4. Abakusz
   5. Szcsoti
   6. Szüan-pan
   7. Csomóírás (kipu)
   8. Inka számolótábla
2. Mechanikus eszközök
   1. Wilhelm Schickard
      Német matematikus, az első mechanikus számológép megalkotója
      • Herrenberg, 1592. - Tübingen, 1635.
      • Gép mind a négy alapműveletet el tudta végezni.
      • Barátjának Keplernek készítette számolásai segítésére.
      • Gépe tűzvészbe, Ő maga pestisben veszett oda.
   2. Blaise Pascal
      Francia matematikus, fizikus, az első sorozatban gyártott számológép megalkotója
      • Clermont-Ferrand, 1623. - Párizs, 1662.
      • Gépe az összeadás és kivonás műveletekkel dolgozott (pl.: a szorzást ismételt összeadással végezte).
      • Apja segítségére építette aki adószedő volt.
      • Gépe sorozatgyártásra került, napjainkban is őriznek példányait múzeumokban.
      • Programozási nyelv és fizikai mértékegység is őrzi a nevét.
   3. Gottfried Wilhelm Leibniz
      Német polihisztor
      • Lipcse, 1646. - Hannover, 1716.
      • Megfogalmazta a kettes számrendszert, hozzájárult a formális logika megteremtéséhez.
   4. Kempelen Farkas
      Magyar tudós
      • Pozsony, 1734. - Bécs, 1804.
      • Beszélőgépet szerkesztett, mely a benyomott levegőt az emberi hanghoz hasonlító hangként szólaltatta meg.
      • Sakkozó gépet is alkotott, de ez nem volt autómata. Egy belül elrejtőzött ember irányította.
3. Programozás, adatfeldolgozás
   1. Joseph Marie Jacquard
      Francia feltaláló, a szövőszék továbbfejlesztője
      • Lyon, 1752. - Oullins, 1834.
      • Lyukkártyás vezérlés használt a szövőgépénél amit később a számítástechnikában is alkalmaztak.
   2. Charles Babbage
      Angol matematikus és korai számítógép-tudós, programozható számítógép kitalálója.
      • Teignmouth, 1791. - London, 1871.
      • Differenciálgép: 25 ezer alkatrészből állt. 15 tonnát nyomott és 2,5 méter magas volt. A kor technológiai fejlettsége nem tette lehetővé, hogy működhessen.
      • Analitikai gép: Csak a tervek készültek el több változatban. Lyukkártyával lehetett volna programozni, nyomtatót is tervezett hozzá. Számos olyan elemet tartalmazott amit egy modern számítógép.
   3. Ada Byron (Ada Lovelance)
      Angol matematikus és írónő, az első programozó.
      • London, 1815. - London, 1852.
      • Leírást készített és egyesek szerint programokat is Babbage analitikai gépéhez.
   4. George Boole
      Angol matematikus és filozófus, Boole-algebra megalkotója.
      • Lincoln, 1815. - Ballintemple, 1864.
      • A modern számítástechnika alapjainak megalkotása.
   5. Hermann Hollerith
      Német származású amerikai statisztikus, feltaláló.
      • New York, 1860. - Washington, 1929.
      • Lyukkártya-feldolgozó gépet talált fel, amelyet elektronikus számlálásra lehetett felhasználni.
      • Népszámlálás adatainak összesítését gyorsította találmánya.

Számítógép generációk és a Neumann-elv

1. Neumann János
   Magyar polihisztor, a modern számítógép működési elvének leírója. (NEUMANN-ELV)
   • Budapest, 1903. - Washington, 1957.
   • 1945 júliusában írta meg azt a művét, amelyben a modern számítógépek működésének alapelvét írta le. Ebben a műben megállapításairól, valamint a számitástechnika, és a számítógépek általa elképzelt fejlôdésérôl olvashatott a világ. (A mű címe: „First Draft of a Report on the Edvac”).
     A Neumann-elvű számítógép főbb működési részletei:
     • Teljesen elektronikus működés
     • Soros utasítás végrehajtás
     • Kettes számrendszer használata
     • Belső memória használata
     • A gép működését tárolt programok elvére kell alapozni
     • A gép legyen univerzális
     A Neumann-elvű számítógép főbb részei:
     • Memória (operatív tár)
     • Vezérlő egység (CU)
     • Aritmetikai logikai egység (ALU)
     • Bemeneti eszköz(ök) (output devices)
     • Kimeneti eszköz(ök) (input devices)
2. Elektromechanikus számítógépek (0. Generáció)
   Ezek a gépek javarészt még a Neumann-elv előtt épültek.
   1. Alan Turing
      Brit matematikus.
      • 1912. - 1954.
      • Munkássága során fektette le a modern számítógéptudomány, és a mesterséges intelligencia elméleti alapjait.
      • Az ENIGMA-kód feltörésével hozzájárult a második világháború gyorsabb lezárásához. A Turing-gép becslések szerint két évvel rövidítette le a háborút, 14 millió ember életét menthette meg így. A Kódjátszma című film mutatja be életét.
   2. Konrad Zuse
      Német mérnök, a számítástechnika úttörője.
      • Berlin, 1910. - Hümfeld, 1995.
      • 1941. Elkészítette az első, jelfogókkal működő számológépet.
        „Z” sorozat gépei. A történelmi környezet (náci Németország) gátolta az ismertség megszerzésében.
      • 2-es számrendszert használ.
   3. Howard H. Aiken
      Amerikai mérnök, a számítástechnika egyik úttörője.
      • New Jersey, 1900. - St. Louis, 1973.
      • 1944. autómatikus számológépe a MARK I. Jellemzői:
        • 15,3 m hosszú,
        • 2,4 m magas,
        • 31 500 kg,
        • 800 km huzalból állt,
        • 3 millió kapcsolást tartalmazott,
        • lyukszalagra kódolt utasítások segítségével dolgozott
        • 10-es számrendszert használt
3. Első generációs gépek:
   Elektroncsöves gépek (1943–1954)
   • műveletvégzéshez alapvető alkatrészként elektroncsöveket használnak:
     • néhány 10 ezer művelet/mp
     • nagy energia felhasználás
     • gyakori hibák miatt költséges működés
     • az ENIAC (1943–46) - az első ilyen gépek egyike - főbb jellemzői:
       • 18 ezer elektroncső,
       • 10 ezer kondenzátor,
       • 70 ezer ellenállás,
       • 30 tonnás tömeg,
       • 800 kW teljesítményfelvétel
   • programozás nehezen megtanulható, gépi nyelven
   • Neumann-elvek: 1946 ENIAC építési tapasztalatai alapján
   • az első belső programvezérlésű: 1949 EDVAC
   • az első sorozatban gyártott számítógép: 1951 UNIVAC
   1. Vincent Atanasoff
      Amerikai fizikus, feltaláló.
      • Hamilton, 1903. - 1995.
      • Jelentősége: 1937–1942: John Vincent Atanasoff és asszisztense, Clifford Berry megterveznek egy csak elektronikus egységekből álló gépet, ez volt az első elektronikus digitális számítógép, az Atanasoff–Berry Computer (ABC).
      • Jelenleg ezt tartjuk az első - mai értelemben vett - (elektronikus) számítógépnek.
4. Második generációs gépek:
   tranzisztoros gépek (1954–1964)
   • a műveletvégzéshez tranzisztort használnak:
     • kapcsolási idő, gépi méretek, energia igény csökken
     • 100 ezer művelet/mp
     • a tranzisztor révén sokkal megbízhatóbb gépek
   • megjelennek az első programozási nyelvek
   • az 1948-ban feltalált tranzisztort csak 1958-ban építik be először
   • a nagy univerzális számítógépek ideje:1960–66
   • magasszintű programozási nyelvek megjelenése: az első volt a FORTRAN
   • az 1963-ban megjelent PDP 5 (DEC) gép volt az első, ami nagyjából elfért egy asztalon
   • 1962 számítógépek összekapcsolása telexgépeken keresztül (a hálózat kialakításának igénye)
5. Harmadik generációs gépek:
   integrált áramkörös gépek (1964–1971)
   • megjelennek az integrált áramkörök a gépekben:
     • 1 millió művelet/mp
     • a gépek ára és mérete rohamosan csökken, megbízhatóságuk nő
   • félvezető memóriát használnak
   • megjelennek a korszerű operációs rendszerek
   • IBM 360, majd IBM 370
   • BASIC programnyelv (Kemény János és Thomas Kurtz)
   • számítógépes hálózatok is fejlődésnek indulnak
6. Negyedik generációs gépek:
   mikroprocesszoros számítógépek (1971–)
   A személyi számítógépek, népszerű nevén a PC-k kora.
   A számítógépünk nem hogy az asztalon, már a zsbünkben, a karóránkban is elfér.
   • hagyományosan „elsőknek” tekintett mikroprocesszorok a Texas Instruments TMS 1000 és Intel 4004 csipek
     • a méret rohamosn csökken, mikron méretek
     • a sebesség rohamosan nő, 100 millió (kezdetek) - 3 milliárd (napjaink) művelet/mp
     • A generáción belül a mikroprocesszorok generációiról is beszélhetünk. A kezdetektől számítva nyugodtan mondhatjuk, hogy a mikroprocesszorok 20. generációja körül járunk.
   • Internet (web) megjelenése
   • új magasszintű programozási nyelv:
     • PASCAL (1968, Wirth)
     • LOGO nyelv: 1971
     • Basic, C, C++ (objektum orientált C), java, javascript, ajax, php, c#, stb...
7. Ötödik generáció:
   ???? AI - Mesterséges Inteligencia..., hálózati számítógépek..., kvantumszámítógép..., beépített számítógépek...
   Lassan amit eddig Sci-Fi ként tartottunk számon megvalósulni látszik...

Magyarok az informatika történetében

1. Kempelen Farkas (Wolfgang von Kempelen) (Pozsony, 1734. január 23. – Bécs, 1804. március 26.) magyar tudós, sokoldalú tehetség. Többekközött beszélőgépet, gőzprocesszort, sakkozó "automatát" alkotott.
2. Margittai Neumann János (John von Neumann, született: Neumann János Lajos; Budapest, Lipótváros, 1903. december 28. – Washington, 1957. február 8.) magyar születésű matematikus. Kvantummechanikai elméleti kutatásai mellett a digitális számítógép elvi alapjainak lefektetésével vált ismertté.
3. Kozma László (Miskolc, 1902. november 28. – Budapest, 1983. november 9.) Kossuth-díjas villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Munkássága kiemelkedő jelentőségű a távközléstechnika automatizálása, elméleti és gyakorlati kérdéseinek tisztázása terén, emellett nevéhez fűződik az első magyarországi digitális számítógép, a MESZ–1 megtervezése és üzembe állítása (1957).
4. Kalmár László (Edde-Alsóbogátpuszta, 1905. március 27. – Mátraháza, 1976. augusztus 2.) magyar matematikus, az MTA tagja. Kutatási területe: matematikai analízis, matematikai logika és alkalmazásai, különösen a kibernetika, a számítástudomány és a matematikai nyelvészet területén. A szegedi informatikai képzés alapítója.
5. Kemény János György (Budapest, 1926. május 31. – New Hampshire, USA, 1992. december 26.) zsidó származású matematikus, számítástechnikus. BASIC programozási nyelv egyik alkotója.
6. Muszka Dániel (Nagykőrös, 1930. június 30. – Szeged, 2018. március 22.) magyar kibernetikus, informatikus, kutató és feltaláló. A szegedi katica (első magyar műállat alkotója).
7. Jánosi Marcell (Budapest, 1931. december 5. – 2011. július) gépészmérnök, konstruktőr. A mikroflopi feltalálója. Az adott történelmi helyzet miatt találmánya sokáig nem jutott kellő ismertséghez.

A lista természetesen a teljesség igénye nélkül készült. Inkább a hőskor nagy alakjait próbálta számba venni. Napjainkban is igen jelentős fejlesztéseket hajtanak végre honfitársaink az informatika és a kommunikáció területén.

Forrás: Wikipédia - A szabad enciklopédia

Számítógép hálózatok

1. Meghatározása:
   Számítógépek összekapcsolásával kialakított kommunikációs rendszer
2. Hálózatok előnyei:
   
   • adatok közös használata (gyors, biztonságos)
   • perifériák közös használata (HDD, CD-ROM, nyomtató szkenner megosztás, stb)
   • távoli felhasználók közötti információ csere
   • párhuzamos munkavégzés (ugyan azon a feladaton egy időben többen is dolgozhatnak, használhatják ugyan azokat az adatokat és programokat)
3. Hálózatok csoportosítása kiterjedtség szerint (földrajzi):
   • PAN (Personal Area Network) személyi hálózat (max 10 méter) (mobiltelefon és számítógép)
   • LAN (Local Area Network) helyi hálózat (max 10 km)
   • MAN (Metropoliten Area Network) városi hálózat (max 100 km)
   • WAN (Wide Area Network) nagy, akár világméretű hálózat (>100 km)
4. Kábelezés szerinti csoportosítás:
   • koax kábel vagy más néven vékony Ethernet (egy aktív vezeték körül árnyékolásul „réz harisnya”)
   • csavart érpár (4*2 vezeték, UTP Unshilded Twisted Pair) csatlakozója a telefonéhoz hasonlít
   • optikai kábel (hálózatok gerinc vezetéke)
   • vezeték nélküli
     • műholdas (rádióhullámú) kapcsolat
     • wi-fi
     • bluetooth,
     • NFC (Near field communication)
     • stb...
5. Hálózatok topológiája (összekapcsolás módja):
   • sín
     előnye: kevés vezeték
     hátrány: hiba esetén az egy vonalra kapcsolt gépek elszakadnak a hálózattól
   • csillag
     előnye: egy gép hibája esetén nem befolyásolja a többit
     hátránya: több kábel
   • gyűrű
     előnye: nagyon biztonságos (haderő, bankok, korházak)
     hátránya: drágább
6. Hálózat részei:
   • munkaállomás: azok a számítógépek melyeken a felhasználók dolgoznak
   • kiszolgálók (serverek): azok a számítógépek melyek a hálózaton dolgozók igényeit elégítik ki
   • hálózati perifériák: olyan egységek melyeket a felhasználók közösen használnak
   • átviteli eszközök: az a közeg (kábel, rádió hullám, stb) amely a gépek közötti információ továbbítást biztosítja
   • forgalmat irányító, szervező berendezések: (router - útválasztó, switch-ek - kapcsolók, gateway - átjáró) az adatok továbbításával, ideiglenes tárolásával és elosztásával foglalkoznak
7. Szerveres hálózat
   Van egy számítógép a hálózaton amely valamilyen erőforrást szolgáltat. (pl.: háttértárat, fájlokat; nyomtatót vagy levelezést web kiszolgálást.
8. Egyenrangú (pear to pear) hálózat (munkacsoport)
   A hálózat egyenrangú gépei egymásnak szolgáltatnak háttértárat, fájlt nyomtató stb.
9. Hálózat szoftverei:
   Hálózati operációs rendszernek a kiszolgálók (serverek) operációs rendszereit (pl.: Windows xxxx Server, Novell NetWare, Linux) nevezzük
10. Hálózatok védelme:
    • biztonsági mentések (DVD, CD, külső HDD, stb.)
    • folyamatos adatvédelem (tükrözés)
    • tápellátási gondok megoldása (szünetmentes táp/ UPS/)
    • vírusok elleni védelem
    • illetéktelen hozzáférés elleni védelem (pl.:jelszó, tűzfal)
11. Az internet:
    Internet: számítógép hálózatok világméretű összekapcsolása
12. Az Internet alapvető szolgáltatásai:
    • elektronikus levelezés (e-mail)
    • társalgás / csevegés (chat)
    • böngészés, keresés
    • állomány forgalmazás (letöltés / feltöltés, FTP)
    • számítógépek távoli elérése (telnet)