A hungarista szervezetek helye a mai Magyarországon

Rövid tanulmányomban azt kívánom bemutatni, hogy a hazai szélsőjobboldali palettán, mely szervezeteket tekinthetünk Hungaristáknak, és mely főbb szervezetekről beszélhetünk e téma kapcsán. Vizsgálom továbbá, hogy ezen szervezetek miben térnek el a nemzeti radikálisoktól, skinheadektől.

Mit is értünk nemzeti radikálisok alatt? „A magyar radikális jobboldal, más néven nemzeti radikalizmus gyűjtőfogalom, mely a parlamenti jobbközép pártoktól jobbra elhelyezkedő, ám a neonáci irányzatoktól önmagukat elhatároló szervezeteket, illetve ezek honi és határon túli szimpatizánsait jelöli.”  Ugyanakkor a nemzeti radikálisok nem tekinthetőek egy nagy homogén tömbnek. Sok változatával találkozhatunk a mai Magyarországon. Egy központi ideológiát sem tudunk találni, ahová mindenki beférne. Egyetlen közös pont van, e szervezetekben, méghozzá a jelenlegi rendszer tagadása egy markáns ellenkultúra képviselete. Ideológiájukban közös pont a dichotómikus gondolkodás, amely persze megjelenik a hungaristáknál is. Világképük az abszolút jó és az abszolút rossz két szélső pólusa köré szerveződik, benne nincsenek árnyalatok, átmenetek. E társadalom és politikaszemlélet csak kevéssé mondható cizelláltnak. Fontos különbség még a két mozgalom között, hogy a nemzeti radikálisok a Horthy-korszak berendezkedését, és Horthy Miklóst misztifikálják, ezzel szemben a hungaristák elhatárolódnak ettől a korszaktól, sőt egy írásukban Horthyt a zsidók nagy támogatójának tartják , vele szemben, mint már korábban említettem Szálasi Ferencet emelik piedesztálra. A nemzeti radikálisok nem szeretik, ha szélsőségesnek bélyegzik meg őket, mivel ezáltal, egy közösségbe kerülnek a neonácikkal, és hungaristákkal, pedig a két csoport ellenfélként tekint a másikra. A Magyar Nemzeti Arcvonal, egy táblázatott is készített arról, mi is a különbség kettőjük között.:

Forrás: Mi a különbség?
Amint a táblázatból jól látható minden pozitív tulajdonságot maguknak tulajdonítanak, míg a negatív elemeket a nemzeti radikálisoknak. Ez a meghatározás abból következik, hogy az Magyar Nemzeti Arcvonal ellenségképe rendkívül széles spektrumú, tehát az összes politikai párt, mozgalom beletartozik és csak a saját eszmerendszerüket tartják követésre méltónak. Egy a mozgalom vezetőjével készített riportból kiderül, hogy aki nem a mozgalom tagja ellenségnek tekinthető, idézem: „Minden párt, legyen az bármennyire radikális, a polgári rend szekerét tolja. Minden olyan csoportosulás, mely a fundamentalista hungarizmus, vagy nemzetiszocializmus eszmeiségét vallja, szintén a polgári rend támogatója, csakúgy, mint a különböző ősiségi, szentkoronás, magyar vallásos közösség. Képtelenek megérteni, hogy új időszámítás kezdődött, melyben semmilyen múltbeli vallásnak, ideológiának irányelvként nincs helye. Mert mindegyik velejéig fertőzött a polgári gondolkodásmóddal.”  Szintén érdekes, hogy egy a hungaristák által végzett felmérésben ahol a nemzeti radikálisok prominens személyiségeit kérdezték, arról a hipotetikus kérdésről, hogy melyiket választanák a hungarizmust vagy a mai rendszert sokan az első mellet tették le a voksukat.  Ez a felmérés azonban jól mutatta, hogy még a hungaristákat is jobban elfogadnák, mint ezt a mai demokráciát.
Megállapíthatjuk, hogy amit szélsőségeseken értünk az korán sem egy homogén tömb, hanem tovább oszlik nemzeti radikálisokra, hungaristákra és a skinheadekre, de egyesek a mérsékelt jobboldal egyes elemeit is ide sorolják  
A Mozgalmak elkülönítése, a hungarizmus konkrét helye a radikális jobboldalon
A 2008-as Political Capital Kutatási összefoglaló az előítéletesség és intolerancia hazai helyzetéről című, kutatás eredménye alapján igyekszem bemutatni és elkülöníteni egymástól a különböző mozgalmakat.

Forrás: Political Capital: Előítéletesség tanulmány 
A fentebb található táblázatban láthatjuk a főbb szélsőjobboldali szervezeteket Magyarországon, és jellemzőiket. Ezen jellemzők alapján a Political Capital 4 különböző csoportot képezett ideológia szempontjából.
Az első csoportba tartoznak a nacionalista tradicionális csoportok, akik a legszalonképesebbeknek tekinthetők ezen, csoportosulások közül. A legtöbb taggal is ezen szervezetek rendelkeznek. Közös jellemzőjük az erős magyarságtudat, a sovinizmus elutasítása. A hagyományos vallásokhoz erős a kötödésük (katolikus, református). Ezen csoportba tartoznak a polgári demokrácia szabályait elfogadó pártok is a Jobbik és a MIÉP.
A második csoportba tartoznak a nacionalista irredenta csoportok. Ezen csoportnak a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom a legerőteljesebb képviselője, aki saját nevében is viseli irredentizmusát. Az első két csoport között azonban erős átfedések is találhatóak, nagyon vékony az a vonal, ami a két csoportot elválasztja egymástól, ezért én nem venném ezt külön csoportnak ellentétben a kutatás készítőivel, hanem egy a csoporton belüli változatnak. Bizonyítandó állításomat, van ahol a Jobbik a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomból indít jelölteket, például Csongrád megyében  A Budaházy György nevű emblematikus radikálisnak is együtt karolták fel az ügyét. Erre példa az alábbi plakát.

A harmadik csoportba tartoznak a skinheadek akik faji felsőbbrendűséget hirdetnek. A náci eszmékhez ragaszkodnak egyes csoportjaik. A skinhedek között találunk egy másik vonalat is a SHARP-okat akik antirasszisták, de ők nem tartoznak bele ebbe a vonalba. Magyarországon a 90-es években élte a fénykorát, ez a neonáci, hungarista féle szárny.  A táblázatban hibásan van feltüntetve, hogy a Pax Hungarica skinhead mozgalom, ugyanis ők deklaráltan hirdetik a hungarista eszmékhez való kötödésüket. Valószínűsíthetően az téveszthette meg a kutatást végzőket, hogy a Vér és Becsület skinhead mozgalom szakadásakor a hungaristák a Pax Hungaricába, míg a skinheadek a Blood&Honour Hungary-ba távoztak . Ez egy skinhead világhálózat magyarországi fiók szervezete. Ezen csoportok ideológia szempontjából elenyészőek, mivel tevékenységük leszűkül koncertszervezésre, és felvonulásokra.  Az alábbiakban egy képet láthatunk egy megemlékezésről.

Forrás: Becsület Napja
A negyedik és a tanulmány szempontjából a legfontosabb csoport az újnyilasok, vagy ahogy ők magukat hívják hungaristák, szervezetei. A Political Capital szerzők itt több szervezet is újnyilasnak tituláltak, azonban én ezzel nem értek egyet, ugyanis kutatásaim azt támasztják alá, hogy jelenleg Magyarországon mindössze két szervezet vállalja deklaráltan a Hungarista eszmék valamiféle változatát, a Pax Hungarica és a Magyar Nemzeti Arcvonal. Lássuk mely szervezetek vannak még ebbe a csoportba besorolva a Pannon Nemzeti Gárda, és a Magyar Önvédelmi Mozgalom. Annyiban igaz, hogy a MÖM egyik alapítója a mozgalom alapításakor ezt írta: „Magyar vagyok, hungarista, de nem rasszista! Vállalom, magyar önvédelemből”.  Azonban ez a két szervezet inkább a nemzeti radikális mozgalmakhoz sorolható világnézetileg, semmint a hungarizmushoz, ezt a politikai gondolkodásuk dokumentumai egyértelműen alátámasztják. Egy 2008-ban tartott Magyar Önvédelmi Mozgalom táborban tartott kerekasztal beszélgetésen is jól elkülönültek az álláspontok. Illetve a MÖM alapító tagjai pártpolitikusok (MIÉP, Jobbik) , illetőleg ma is segítenek a jobboldali személyeknek, például kopogtatócédulát gyűjteni  ,holott a hungarizmus szemben áll a demokratikus pártrendszerrel. Azonban a Pannon Nemzeti Gárdát nehezebb elhatárolni mivel kevesebb az információ róla, de egy a Magyar Önvédelmi Mozgalommal közös állásfoglaláson kifejezték, hogy mind a ketten a nemzeti radikálisokhoz tartoznak.  Mint már említettem a Pax Hungaricát a Political Capital szerzők skinhead mozgalomnak írták, viszont ők deklaráltan vállalják a hungarizmust. Ráadásul a két mozgalom tagjaival történ beszélgetésemben erre a kérdésre mindketten egyetértésben azt válaszolták, hogy ma két hungarista szervezet található Magyarországon.
Az én megállapításom, hogy 3és fél irányzat található Magyarországon a jobboldali radikálisok között. A tradicionális nacionalisták, és az irredenta nacionalisták, mint már írtam sok szálon kötődnek egymáshoz és e miatt nem választhatóak olyan élesen el egymástól, mint ahogy a Political Capital kutatásában történt, ezért ők alkotják a másfél irányzatot. Mellettük beszélhetünk skinhead és hungarista irányzatról.
Összefoglalva az eddigi gondolatmenetet megállapíthatjuk, hogy a közéleti és szakmai vitákban jóval több szervezet jelenik meg újnyilasként, mint ahány eredetileg létezik Magyarországon. A terminológia pontatlan használata feltehetően a szélsőjobboldal szervezeti tagolódásának nem kellő ismeretéből származik. Szerepet játszhat az újnyilas jelző kelleténél gyakoribb használatában az is, hogy a szerzők ezzel a jelzővel akarják megbélyegezni, stigmatizálni, a szélsőjobboldali mozgalmakat. Kutatásaim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ma Magyarországon jelenleg két olyan mozgalom van, amely teljes mértékben a hungarista ideológiát követi, ezt mindenhol nyíltan vállalja ez a Magyar Nemzeti Arcvonal, és a Pax Hungarica mozgalom. A két mozgalom közötti fő különbség a tevékenységekben fedezhető fel. A Magyar Nemzeti Arcvonal komoly katonai kiképzéseket, gyakorlatokat tart és kevesebb hangsúlyt helyez az ideológiára. Ezzel szemben a Pax Hungarica inkább az oktatásra az eszme terjesztésére helyezi a hangsúlyt. Erről láthatjuk az alábbi plakátot, és egy képet az oktatásról.

Forrás: Suttogó galéria
Ezzel szemben az MNA tevékenységéről is szeretnék pár képet mutatni, amint egy kiképzés zajlik.

Forrás: Saját képek
Végezetül a két mozgalomról szeretnék képeket mutatni, amelyen egyenruhában láthatjuk őket, ezzel is elkülönülve más mozgalmaktól.

Forrás: Suttogó galéria                                                      Forrás: Suttogó galéria