Interjúm témája az európai külföldi tanulmányi ösztöndíj program, az ezzel kapcsolatban esetlegesen felmerülő kérdésekre kerestem a választ, alanyul pedig szaktársamat, Kiss Editet választottam, aki Finnországban, Turkuban töltött el, elmondása szerint felejthetetlen hónapokat.

Először kezdjük azzal, mi is az Erasmus, azok kedvéért, akik esetleg nem tudnák. Hogyan lehet kijutni, mennyi időre, milyen országokba? Mit tudsz ezekről?

K.E.: Az Erasmus olyan tanulmányi program, amelyben a külföldi hallgatóknak tanulmányi és szakmai gyakorlati ösztöndíjas lehetőséget biztosít az egyetem.
Tudomásom szerint az én szakomról, hozzám közelebb állnak a társadalmi tanulmányok szakról Franciaországba, Lengyelországba, Nagy-Britanniába, Finnországba lehet kimenni. Én Finnországot választottam.
Összesen négy hónapra lehet kimenni. A félév végén lehet kérvényezni még plusz négy hónapot. A második négy hónapot viszont már csak támogatás nélkül lehet kint eltölteni.

Miért pont Finnországot választottad?

K.E.: Azért, mert egyrészt csak ebbe az országba utazhattam ki a párommal együtt, aki szintén egyetemista. Másrészt mindenféleképpen meg akartam ismerni egy másik országot, annak a kultúráját, szokásait. Északon soha nem jártam, de sok szépet hallottam róla, ez által meg akartam ismerni. Kíváncsi voltam arra, hogy ott hogyan működik az oktatás, milyen az ottani élet.

Hogyan utaztál ki?

K.E.: Mivel szegedi vagyok, autóval utaztam fel Pestre. Onnan Ferihegyről Bécsbe repülővel, majd kis várakozás után átszálltam a Helsinki gépre, amivel az utazás két órán keresztül tartott. Ott átszálltam a turkui vonatra. Ami öt óra alatt odaért Turkuba. Turku volt az a város, ahová mi mentünk.

Mennyiben állta a költségeket az egyetem?

K.E.: Az egyetem az utazás felét állta. Ösztöndíjat kaptam, a kinti megélhetéshez, valamint plusz támogatást a HÖK-től. Maga az egyetem csak az alapvető megélhetéshez szükséges összeget fizette, a szállást saját magam finanszíroztam és intéztem.

Ez elég volt a mindennapi megélhetéshez?

K.E.: Úgy gondolom, hogy számomra nem volt elegendő.

Vállaltál valamilyen munkát külföldön?

K.E.:Lehetőség lett volna, a kinti munkára, de nem volt elég idő az iskolai elfoglaltságaim mellett, hogy munkát végezzek.

Milyen tárgyakat tanultál?

K.E.: Próbáltam olyan tárgyakat felvenni, amelyek az itthoni tárgyaimmal is megegyeznek. Ez nem volt lehetséges, így végül Finnország politika történetét, kultúráját tanultam. Emellett elsajátítottam a finn nyelvet is. Valamint az északi jóléti államok összehasonlító elemzését vettem fel. Minden tárgyat sikeresen teljesítettem.

Konkrétan miért pont ezeket választottad?

K.E.: Mert ezek a témák érdekelnek. Nem akartam belemenni mélyebben a politikába, hozzám közelebb állnak ezek a témák, és úgy gondolom, hogy ezek a későbbiekben a hasznomra válhatnak.

Mennyi kreditet érnek ezek a tárgyak?

K.E.: A finn nyelvkurzus négy kreditet ért, a Finnország története és kultúrája kettőt, Az összehasonlító, valamint a Finnország politikatörténete 5-5 kreditet ért.

Hasonlít az oktatás az itthonihoz?

K.E.: Az ottani oktatási rendszer sokkal szigorúbb, mint az itthoni. A tanárok megkövetelik a leadott anyag teljes visszaadását. Rendesen meg kell dolgozni a kívánt kreditek megszerzéséért. Szigorúak, de igazságosak. Ha csaláson érik a hallgatókat, az azonnali felelősséget von maga után. A tanárokról semmi rosszat nem lehet mondani. Rendesek, segítőkészek, ugyanúgy mint a Szegedi Tudományegyetememen.

Milyen volt kinn tanulni?

K.E.: Nagyon jól éreztem magam odakint, de azért honvágyam volt. Még a hideg ellenére is nagyon élveztem a kint létet. Rengeteg tapasztalattal tértem haza, megismertem a finn embereket, az ottani életet, ami teljesen eltér a magyarokétól. Nincs olyan nyüzsgés, nyugodtabb a környezet.

Hol laktál kint?

K.E.: A központtól kb. 15 percre laktam egy erdős részen. Egy hatemeletes társasházban éltem. Minden nap busszal jártam be az iskolába. A környék csodálatos volt. A központba könnyen eljuthattam köszönhetően annak, hogy a közlekedés kiépített volt.

Mit csináltál szabadidődben?

K.E.: Amikor megérkeztem augusztusban egy három hetes finn nyelvtanfolyamon vettem részt, ahol megismerkedtem egy 30 fős csapattal. Akikkel a későbbiekben szinte minden hétvégén rendeztünk vacsora partikat. Ahány féle nemzetiségű ember volt, annyiféle ételt készítettünk. Egy jó kis csapat alakult ki. Rendeztünk egy farsangi party-t. Én hastáncos lány voltam. Jó hangulatú bulikon vettünk részt. Szerveztünk egy Stockholmi utazást is Svédországba. Megfürdöttünk a finn tengerben. A barátommal elutaztunk Lappföldre és Szentpétervárra. Csodálatos helyeket jártunk be, találkoztunk a Mikulással és még kezet is fogtunk vele . Korcsolyázni szinte minden nap voltunk, mivel sok fedett és szabad korcsolyapálya van Turkuban. Sokféle állattal is találkoztunk a városban, ilyen például a mókus, róka.

Milyen tapasztalataid vannak a Finnekkel kapcsolatban?

K.E.: A Finnekkel kapcsolatban jó tapasztalatokat szereztem. Csak pozitív dolgokat tudok mondani.

Megérte kimenni?

K.E.: Igaz, hogy elég drága hely, de szerintem nagyon megérte kimenni, mert olyan tapasztalatokkal gazdagodtam, melyeket máshogy nem tudtam volna megszerezni. Egy hatalmas élmény volt számomra ez a félév. Soha nem fogom elfelejteni.

Másoknak is ajánlod, hogy próbálják meg?

K.E.: Mindenkinek csak ajánlani tudom a fantasztikus utazást, mert nagy lehetőséget biztosít azoknak, akik szeretnek világot látni.

Készítette: Szénási Anett Lídia társadalmi tanulmányok III. évfolyam