A tatabányai Felsőoktatási Médiakonferencia 2010. rendezvény keretén belül beszélgettem a Hegyalja Fesztivál stratégiai marketing vezetőjével, Bukovinszky Bélával, aki beavatott a fesztiválok kulturális értékeibe, a rendezvényszervezés rejtelmeibe.
Az előadásod elején beszéltél arról, hogy lehet-e mindenkinek csinálni fesztivált, valamint említetted azt is, hogy 2002-2004 között sokkal homogénebbek voltak az ifjúsági fesztiválok. Miben változott meg ez a homogenitás kép 2004 után?

BB: A 2004-es év egy folyamat volt, ami kb. 2004-2005 táján indult el. Igazából arról szólt, hogy nagyon sok fesztivál gyakorlatilag egyforma zenei struktúrával, arculattal, marketing eszközökkel, helyszíni megjelenéssel jelent meg, és a közönség részéről egy olyan fajta igény, hogy a fesztiválokat valamilyen módon megkülönböztesse. Gyakorlatilag a fesztiválozók igénye kényszerítette ki azt, hogy egyrészt műfajilag tematizálódjanak a fesztiválok, másrészt önálló arculatot hozzanak létre. Műfajilag nyílván úgy tematizálódtak, aminek szerintem legjobb példája a Balaton Sound, a Hegyalja Fesztivál, vagy a Szegedi Ifjúsági Napok megjelenése, hogy műsor szerkezetében markánsan elkülönülnek egymástól, más típusú célcsoportot szólítanak meg. A másik különbség pedig az, hogy felismerték ezek a fesztiválok, hogy a fesztivál nemcsak egy 3 napos szórakozás és néhány koncert összessége, hanem egyfajta nyaralási élmény is, és mint ilyen élmény az egyes régiók, vagy a fesztiválok területének a sajátosságait igyekeznek bemutatni. Önmagából adódik az, hogy ilyen típusú fesztiválok alakulnak ki.
Kiemelted az előadás során, hogy a turisztikai érték is nagyon fontos a fesztivál programjai mellett. Miben nyilvánul meg ez a turisztikai érték a Hegyalja Fesztivál esetében?
BB: A Hegyalja Fesztiválnál már önmagában is nagyon fontos az, hogy hol rendezik meg magát a rendezvényt, hiszen Tokaj egy ismert turisztikai cél akkor is amikor nincs fesztivál. Ezzel együtt élni egy fesztiválnak adja magát, hogy ha jól aknázzuk ki a lehetőségeinket, akkor ez a két dolog erősíteni fogja egymást. Tehát azt, hogy milyen lehetőségek vannak a fesztiválon kívül is, megnézzük a koncerteket, és este „sörözünk, pálinkázunk, csajozunk” azon túl nyílván valóan nagyon fontos dolog az, hogy felfedezzük magát a környéket. Nagyon jó vízi túrák vannak, boros pincék, maga a tokaji hegy, az egész környék egy mesebeli táj, egy igazi nyaralási élmény, amit érdemes akár napközben, akár a fesztivál előtt vagy után is megnézni.
Szóba került, hogy magas a visszatérők aránya a Hegyalja Fesztiválon. Minek köszönhető ez a jelenség?
BB: Ez azt jelenti, hogy az arány kb. 60 %-os. Nagyjából egy fesztiválra több látogató nyílván a koránál fogva kb. 2-3 évig jár a fesztiválra és utána cserélődik a közönség, máskülönben „elöregednének”. Ennek nyílván van egy oka is, hogy maga ez a turisztikailag hozzáadott érték, vagy a táj szépsége önmagában egy vonzóerő, és ez nagyon jól erősíti a fesztivált. A másik oka pedig, hogy a fesztiválon van egy folyamatos fejlődés, a 2000-es első fesztiválhoz képest, ami 6 hektáros, 2 színpados, 3 napos fesztivál volt 50 előadóval, ahhoz képest most közel 200 előadó, 10 színpadon, 17 hektáron és 70 ezer embernek szól. Nyílván valóan van egy ilyen fejlődés is benne, ami önmagában hozza azt, hogy a közönség is igyekszik és szeret visszatérni, mivel mindig kap valami újdonságot az előző évhez képest.
Említetted azt is, hogy kialakult egy „bőséges muníció” a fesztiválok körében. Milyen muníciókról beszélhetünk itt ebben az esetben?
BB: Legfontosabb az, hogy mi olyan munícióval látjuk a fesztiválon foglalkozó újságírókat, vagy akár amatőr újságírónak is nevezhetjük, a blogszféra legjelentősebb szereplőit a nem hivatalos újságírókat, amelyben mindennap élvezetes tartalmat tud kínálni, tehát a programokról, különféle helyi lehetőségekről, magáról a tájról, a turisztikai lehetőségekről folyamatos tájékoztatást nyujtunk és mindig akad érdekes, közölni való tartalom.
Egy általatok generált kifejezést használtál az előadás során, a „nagykövet”. Mit takar ez a szófordulat?
BB: Igazából ez a klasszikus újságíró és fesztiválszervező közötti kapcsolatot próbáljuk egy kicsit magasabb szintre vinni, hiszen a „nagykövet” szóban benne van az is, ami a nagykövet értelmezése is egyfajta megközelítésben, hogy magáénak érzi, pozitívan képviseli az adott dolgot, a nagykövétnél egy országot, a mi esetünkben pedig mint „nagykövetek” magának a fesztiválnak a különféle lehetőségeit, eseményeit, magát a kommunikációt, és ilyen értelemben használjuk a „nagykövet” kifejezést.
Mióta van jelen a környezet tudatosság az ifjúsági fesztiválok körében?
BB: A Hegyalja Fesztivál kezdte el 2000-ben, ami a tiszai ciánszennyezés miatt egy sajnálatos egybecsengés volt.  Az elmúlt 3-4 volt az, amikor elkezdtek ezzel foglalkozni a fesztiválok, és az utolsó két évben, 2008-2009-ben kezdett a környezet tudatosság kormányzati szintre is emelkedni. A Környezetvédelmi Minisztérium tavaly írta ki a Zöld fesztiválok projektjét, amiben azok a fesztiválok, akik nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos életforma propagálására, azok ezt a díjat elnyerhetik. Így nyerte pl. a Szegedi Ifjúsági Napok és a Hegyalja Fesztivál is ezt a díjat, ami nagyon fontos. Ma már úgy tűnik, hogy a magára valamit adó fesztivál nem is kerülheti meg a témát. Nem feltétlenül kell, hogy ez központi üzenete legyen a fesztiválnak, a Hegyalja Fesztivál úgymond ezt „mellékvágányként” kezeli, de nagyon fontos kiegészítő programként.
Készültök-e valami kuriózummal, változatossággal az idei évben?
BB: Minden évben készülünk kuriózummal, nyílván ez is élteti a fesztivált. Minden évben változtatunk egy kicsit a rendezvényen. Ami a legfontosabb és ez már tavaly is elkezdődött, hogy a fesztivál területen belülről a programokkal kicsit ki is lépünk most már, azaz Tokaj belvárosában is vannak már programok. Átadták a színházat, a Zsinagóga, ami egy konferencia-és kulturális központ is egyben. Magában a városban, a Tiszán vannak most már olyan programjaink, amik a korábbi években nem voltak, ezt akarjuk tovább folytatni, hogy minél több programunk legyen, amely kicsit színesíti a hagyományos, koncertes, partys fesztivál feelinget.


Készítette: Németh János társadalmi tanulmányok III. évfolyam