Egy nagyszerű filmet néztem a minap, amely az 1940-es években játszódik és Anne Frank és családja vívódásait mutatja be.

Anne, a nácik által megszállt Hollandiában élő zsidó származású lány tizenharmadik születésnapjára egy naplót kapott ajándékba. Naplójában egy képzeletbeli barátnőjének címezte bejegyzéseit, akit Kittynek nevezett el. 1942 júliusában nővére, Margot, behívót kapott a munkatáborba. A család a bujkálás mellett döntött, így az apa, Otto Frank egykori irodaépületének Anne által "Hátsó traktusként" emlegetett részébe költöztek. A bujkálásban Otto Frank négy korábbi dolgozója segítette őket. Később újabb bujkálók csatlakoztak hozzájuk, a Van Daan család, majd Dussel úr, egy fogorvos. Anne folyamatosan írta bejegyzéseit a családjáról, érzéseiről, a titkos "Hátsó traktus" mindennapi életéről. Egy napon megjelent a rendőrség, felfedezték a titkos ajtót, a rejtőzködőket megtalálták és elhurcolták. Anne Frank a bergen-belseni koncentrációs táborban halt meg tífuszban.
Nem mondanám, hogy hasonlít a többi zsidóüldözés témát feldolgozó filmhez, olyan nagyszerű alkotásokhoz, mint a Schindler listája, a Zongorista, vagy a Becstelen Brigantik, amelyek erőszakkal teli, olykor naturalista módon ábrázolják az akkori tragikus helyzetet.
Ez a film olykor vicces, tréfás helyzetekkel árnyalt, némely jelenet monoton, kissé unalmas volt, máskor feszülten, félve vártam, hogy a német egységek rábukkannak-e Anne-ékra. A 112 percben megannyi érzelem kerített hatalmába. Számomra ettől vált ez a film valódivá, hitelessé. Átéreztem örömüket, bánatukat, reményvesztettségüket, a kilátástalanság okozta keserű, monoton, sivár élethelyzetük engem is magával ragadott. Drukkoltam, szívből reméltem, hogy legalább Ők, ezek a kedves, aranyos emberek, legalább Ők túlélik, nekik szerencséjük lesz és megmenekülnek. Anne-ből – ahogyan megálmodta – híres írónő lesz, minden jóra fordul, happy end-el végződik….
Végül azonban elfogják őket a nácik, Otto Frank-et kivéve mind meghalnak. Nem illusztrálják a munkatáborok körülményeit, a gázkamrákat, csak tárgyilagosan kiírták, hogy kit hol és hogyan érte a halál.
Nagyon nyomasztó érzés lett úrrá rajtam a film befejezésétől.
Részletesebben utána néztem a történetnek, a napló kritikájának és nagyon sok negatív visszajelzést kapott, bagatellizálták a történetet, a napló eredetéről, hitelességéről is számos vita folyt.
Véleményem szerint a film készítői tudták, hogy ezzel a témával, a II. világháborús eseményeket feldolgozó filmekkel nem lehet nagyot tévedni, mert mindenképp mély érzelmeket vált ki a nézőből. Tárgyilagosan, könnyed utalásokkal ábrázolta az akkori helyzetet, amely szerintem kiemeli a többi hasonló témájú film közül. Nekem hatásos volt, tetszett.

Készítette: Nóvé Rita, társadalmi tanulmányok, II. évfolyam