Hogyan született ennek a lapnak az ötlete? Milyen igény hívta életre az Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék hallgatóinak lapját? Mi lehet egy digitális diákújság funkciója az egyetemisták életében? Szénási Anett Lídia beszélget Kiss Mária Ritával, a Kommunikációs gyakorlatok kurzus oktatójával.

Honnan jött az ötlet, hogy kellene csinálni egy ilyen újságot?

KMR: Azért vetettem fel a hallgatóknak egy tanszéki lap indításának gondolatát, mert hirtelen nagyon sokan lettünk itt az Alkalmazott Társadalomismereti Tanszéken. Az elmúlt pár évben egymás után indultak be az új szakjaink, mígnem 2009 szeptemberében örömmel kellett konstatálnunk, hogy közel száz hallgatót iskoláztunk be a társadalmi tanulmányok alapszakra, a tanári mesterszakjainkra, illetve a Kisebbségpolitikára. Hiába vannak félévente 1-2 alkalommal a szakestek és az egyéb közös rendezvények, a hallgatók általában nem ismerik egymást, nem tudják még azt sem, hogy mi történik a másik évfolyamon, fogalmuk sincs, hogy mi történik a tanszék más szakjain. Nem beszélve arról, hogy a Szegedi Tudományegyetem más társadalomtudományi szakjain is sok érdekes dolog lehet, ami érdekelheti a mi diákjainkat, vagy például izgalmas lehet megtudni, hogy más egyetemek hasonló szakjain hogyan folyik az oktatás. E mellett – nem utolsó sorban – talán egy érettségire készülő középiskolásnak is fontos lehet a továbbtanulási döntése meghozatalában, ha belepillant egy ilyen egyetemi lapba, megismerheti az egyetemista életet.

Ha jól értem, ezzel már utalt is arra, hogy milyen funkciót szánna leginkább a TAnTUsznak.

KMR: Igen. Én például szívesen venném, ha a most induló hallgatói lap egyféle híd, vagy kapocs szerepet töltene be az egyes szakok különböző évfolyamai között és a tanszék különböző szakos hallgatói között. Ha a BA-s hallgatók megismerhetnék belőle, mi folyik a tanszék mesterképzésein. De például az sem lenne rossz, ha a kar hallgatói képet kapnának arról, hogy mi – hallgatók és oktatók – mivel foglalkozunk az Alkalmazott Társadalomismereti Tanszéken. Azt tapasztalom, hogy nemigen ismernek bennünket a saját karunkon belül, pedig szerintem vannak számukra is izgalmas dogok nálunk. Aztán itt vannak az SZTE más szakokra járó, de a társadalmi kérdések iránt érdeklődő egyetemistái. Jó lenne, ha hozzájuk is eljutna ez a lap és olyan társadalmi kérdésekben segítené a tájékozódásukat, ami speciálisan a fiatalokat érdekli, és amivel itt mi a képzéseinkben foglalkozunk. Gondolok például az ifjúsági szubkultúrákra, vagy egyéb olyan társadalomkutatási témákra, amelyek közel állnak a fiatalok életéhez: a pláza feeling, a street art, a chat függőség, az információs társadalom… Kapocs lehetne továbbá ez a lap a felsőoktatás és a középiskolák között is. Ki ne szeretné tudni érettségizőként, hogy mi vár rá egy szak neve mögött? Jó lenne, ha mi nem árulnánk zsákbamacskát: a hozzánk jelentkezni kívánók valamilyen képet tudnának arról alkotni, hogy mit kapnak, ha Szegedre jönnek társadalmi tanulmányok szakra. De a TAnTUsz híd szerepét lehet értelmezni a végzős hallgatók és a nagybetűs JÖVŐ között is. Szerintem fontos szerepet tölthetne be az alapképzés és a mesterképzések közötti közvetítőként, megismertethetné a BA-s hallgatókat a továbbtanulás lehetőségeivel a társadalomtudományi képzési ághoz tartozó mesterszakokkal. Akik pedig munkába szeretnének állni a 3 év elvégzése után, azoknak a munkaerőpiaci kilátásokkal és az álláskereséssel kapcsolatos információk lehetnének nagyon hasznosak.

Az SZTE hallgatói lapjainak többsége nyomtatott formában jelenik meg. Miért érdemes újfajta hírközlő módszereket bevezetni? Ön szerint versenyre kelhet-e a hagyományos (írott, elektronikus) hírforrásokkal egy internetes lap?

KMR: Szerintem fordított a helyzet. Hovatovább már nem a digitális újságírásnak kell a kihívó félnek lennie, hanem a hagyományos médiumoknak kell megújulniuk ahhoz, hogy állják a sarat az új médiával folyó versenyben. Egyik kedvenc tudományos folyóiratom, a Médiakutató szerint a fiatal értelmiségiek egyre nagyobb hányadára igaz, hogy „nem olvas papírújságot, nem néz tévét”, s szerintem ez a jellemző trend az egyetemistákra, a jövő fiatal értelmiségére nézve is. A digitális kommunikáció, az IKT technológiák használatának dominánssá válása a TAnTUsz potenciális olvasótáborának körében vitathatatlan. Én magam is egyre gyakrabban szembesülök előadásaimon a laptopok nyitott fedelével, semmint hallgatóim nyitott jegyzetfüzetével. Na jó, esetleg még az jellemző, hogy egy MP3 lejátszóval veszik fel az előadás szövegét…Biztos vagyok abban, hogy az a kör, amelynek a figyelmére számítunk, megtalál miket, ha akar. Emellett persze az is igaz, hogy nincsen pénzünk nyomtatott kiadványra. A digitális lapot az első lépéstől az utolsóig „házilag” el tudjuk készíteni.

Kik írhatnak a lapba? Hogyan toborzódtak a szerkesztőség tagjai?

KMR: Ezt a lapot – eddigi szándékaink szerint – elsősorban fiatalok írják fiataloknak. Nem profi, hanem civil újságírásban gondolkodunk, ami egyre nagyobb teret hódít ma már szerte a világon, de nálunk is. Ha nem hiszi, nézze csak meg az Index commentjeit. Közös lenne a megszólalókban, hogy mindannyian a tanszék körül végzik napi munkájukat a tanulást, vagy épp a tanítást. Ebből következik a következő közös többszörös: mindenkit érdekelnek a társadalmi kérdések, a társadalomkutatás. Ezt kívánja kifejezni a lap címe is: TAnTUsz, azaz társadalomtudomány, TAnTUsz, azaz tanulás-tanítás. És persze mindannyiunk kedvence, a lap kabala állata (szőrmóknak nem mondanám) a TATU.

A második kérdésére válaszolva elmondhatom, hogy jelen pillanatban van egy szerkesztőbizottságunk, amely a kommunikációs gyakorlat kurzusra jelentkezett hallgatókból alakult. Ők az érdemi koordinációt végzik a témák kiválasztásánál és a cikkek megszületésénél. Pár cikket már most kaptunk „külsősöktől” is, de az első lapszámot döntően az ő munkájuknak köszönhetjük. Hosszú távon azonban az lenne a cél, hogy a TAnTUsz egyféle hallgatói fórummá váljon, amibe minden szakos diákunk írhat, commentelhet, publikálhatja sikeres referátumai, kutatásai eredményét. Hallgatóink jó része már most tagja a Facebook-on és az Iwiw-en a TAnTUsz klubnak, ott is reagálni lehet a lapban felvetett témákra. Távlati terveink vannak más területeken is, úgyhogy munka jut bőven akár minden hallgatónak, aki ki akarja próbálni magát az internetes újságírás és a digitális kommunikáció területén. Többektől hallottam a társadalmi tanulmányok szakon, hogy kommunikációs irányban akarnak továbbtanulni. Nekik különösen előnyös lehet, ha egy ilyet – szakmai gyakorlatként - be tudnak írni az életrajzukba, vagy meg tudnak említeni a mesterszak szóbeli felvételi vizsgáján.

Mi minden fér bele a TAnTUsz tematikájába? Milyen témákat érintenek?

KMR: Erre a kérdésre részben már válaszoltam: minden, ami társadalom, minden ami társadalomkutatás, társadalomtudomány. Ezen belül hangsúlyosan a fiatalokat érdeklő témák, a szakos hallgatóink élete, az egyetemi oktatáson kívüli hétköznapjai és szórakozásai. Hírek, kulturális programok és azok visszhangja, film és könyvkritikák. Én például elképzelhetőnek tartom azoknak a munkaköröknek a bemutatását is, amiknek a betöltésére a szakjaink felkészítést adnak. Azt gondolom azonban, hogy ez a tematika módosulni fog a hallgatói igények függvényében (ezt folyamatosan mérni fogjuk) és az összetételében értelemszerűen változó szerkesztőbizottság függvényében. A mostani elsősök hamar harmadévesek lesznek, a szerkesztőbizottság harmadévesei pedig – ha nem hozzánk jönnek mesterképzésre – más tanszékek diákjai lesznek. A lapalapítók az első számban a következőket tartották fontosnak: Általános hírek (Anett, nem emlékszem a nevére ennek a rovatnak), tudományos rovat- „TARSTUDOR”, ahol elsősorban a hallgatók munkáiból kaphatnának ízelítőt az olvasók. „TANTUSZCOOP” fedőnév alatt indult az a rovat, amelynek a különböző csoportok közötti kapcsolattartás, a híd szerepet szánjuk, „KULTUSZ” a kulturális rovat címe, míg az ifjúsági szubkultúrákkal foglakozó rovat neve pedig „SUBWAYS” lett.

A lapot hol és hogyan terjesztik? Hol lehet a TAnTUszt utolérni?

KMR: A lapra regisztrálni lehet az érdeklődőknek, de hozzá lehet jutni a már említett online közösségi oldalakon található klubjainkon keresztül is. Nagyon kreatív PR csoportunk van, az ő elképzeléseiknek csak a rendelkezésre álló szabadidejük szab határt. Bízom a sikerességükben, mint ahogyan az egész TAnTUsz projekt kedvező olvasói visszhangjában is.

Készítette: Szénási Anett Lídia társadalmi tanulmányok III. évfolyam