A 2010-es Gólya kérdőív gyorselemzése, avagy mi rejtőzik a számok mögött? Most kiderül.

Ebben a tanévben 74 első évfolyamos hallgató kezdte el a társadalmi tanulmányok szakot az SZTE JGYPK-n. 84%-uk a BA képzésben vesz részt, míg 16%-uk minoros. A korábbi években kialakult gyakorlat szerint, az új hallgatók meg lettek kérve, hogy alaposabb megismerésük érdekében töltsék ki az elsősök számára készített Gólya kérdőívet. Erre 68 fő vállalkozott. Az itt közölt adatok részben a kérdőívből, részben pedig a felvételi statisztikákból származnak.
Az első évfolyamosok többsége 1991-1992-ben született, 70%-uk frissen, azaz 2010-ben érettségizett, a fiúk lányok aránya körülbelül 1/3:2/3 a lányok javára. 44%-uk Csongrád-megyében lakik, ebből több mint 10-en Szegeden. 18%-nyian érkeztek Békés-, Bács-Kiskun- illetve Pest Megyéből és 1-2 fő az ország más területeiről. A Dél-alföldi régióból származó diákok együttesen a teljes létszám 80%-át teszik ki. A korábbi évekhez képest újdonságnak számít a Pest-megyeiek viszonylag magas aránya, bár a földrajzi közelség miatt ebben semmi meglepőt nem találunk.
A Gólya kérdőívet kitöltő 68 fő között kb. egyenlő arányban voltak az államilag finanszírozott képzésre felvett és a költségtérítéses hallgatók. Az államilag finanszírozott nappali képzésre a felvételi ponthatár idén 388 pont volt. A minket első helyen választó 85 hallgatóból 23-an érték el ezt a ponthatárt. A pótfelvételin a költségtérítéses képzésre ezzel szemben a felvételi ponthatár 228 pont volt, ami fölött 17 hallgató került be a szakra. Nem véletlen tehát – hogy a kérdőív tanulsága szerint – a hozzánk felvett hallgatók felvételi pontszámaiban igen nagy különbségek vannak. Vannak, akik 430, 421, 414 pontos teljesítménnyel a hátuk mögött kezdhetik meg tanulmányaikat és olyanok is, akiknek –pontszámaikból ítélve - minden bizonnyal komolyabb munkára lesz szükségük ahhoz, hogy pótolják korábbi hiányosságaikat. A tanszék természetesen ehhez minden segítséget meg fog adni. 
A BA képzésben résztvevők nagy száma mellett szó szerint minoritást képviselnek a Minorosok. Ők tulajdonképpen egy évvel korábban kezdték felsőoktatási tanulmányaikat a fő szakjukon és most éltek a MINOR választás lehetőségével. Többségükben a BTK-n vannak fő szakon, a korábbi évekhez hasonlóan döntően történelmet tanulnak, de a társadalomtudományok iránti érdeklődés hozott hozzánk hallgatókat a TTK földrajz szakjáról, sőt a biológiáról, pszichológiáról, sőt mi több a képi ábrázolás szakról is.
Természetesen kiemelten érdekel minket, hogy milyen megfontolások alapján döntöttek a diákok a társadalmi tanulmányok szak mellett. A hallgatók által legfontosabbnak ítélt motivációkat az alábbi grafikon jelzi.

Láthatjuk, hogy a képzés helyszíne (27%), a társadalomtudományok iránti érdeklődés (24%), illetve a diploma értéke (24%) szinte egyforma mértékben szerepelt első helyen a továbbtanulási döntés meghozatalában. Nem sokkal csupán 8%-kal voltak kevesebben, akik a képzés feltételezett kiemelkedő színvonalát jelölték meg választásuk indokaként. A család és a barátok, legfontosabb motiváló tényezők csak a hallgatóink 9%-nál játszottak meghatározó szerepet.
Vizsgálták azt is, hogy milyen információforrásokból tájékozódtak a végzős középiskolás diákok és melyeket tartották hasznosnak, illetve legkevésbé használhatónak a döntés meghozatalában.

E téren az OFT hatása tűnik változatlanul meghatározónak, ami nem csoda, hiszen minden érettségizővel megvetetik az iskolában. Csak mintegy 6%-nyian mondták, hogy számukra ez a kiadvány a legkevésbé fontos információforrás volt. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az SZTE honlapját jelenlegi elsőseink fontosabb információforrásnak tartották, mint az Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék honlapját. Mindössze csak 13% volt, aki innen szerezte a legfontosabb információkat. Hasonlóan nem kielégítő hatékonyságúnak tekinthetjük a nyílt napokat (11%), valamint elgondolkodtató az is, hogy a középiskolai tanárok milyen kicsi mértékben voltak képesek érdemben orientálni diákjaikat.
A gólya kérdéssor egyik legfontosabb célja annak megismerése, hogy milyen egyetemi élettel kapcsolatos várakozásokkal jöttek ide a diákjaink a középiskolákból.

A válaszadók preferenciái közel egyenlő mértékben oszlanak meg az egyetemi élet különböző aspektusai között. Az adatokból az olvasható ki, hogy a legkevesebben (a válaszadók 6%-a) azok vannak, akik az elméletközpontú képzést tartják a legfontosabbnak, míg a legtöbben a nagy tudású, jó oktatók szerepét tartják meghatározó jelentőségűnek a felsőoktatás világában. Kiemelendő az is, hogy (ha nem is mérvadóan) kisebbségben vannak azok, akik az egyetemi élettől a könnyen megszerezhető tudást várják elsősorban.

A társadalmi tanulmányok szak interdiszciplináris tudásanyaga különböző területekről vonzza egy csoportba az érdeklődőket. Bár talán korai még a mesterképzésre vonatkozó érett tovább tanulási szándékokról beszélni, mégsem tűnik feleslegesnek annak bemutatása, hogy jelenleg milyen társadalomtudományi területet tartanak vonzónak elsős hallgatóink.

Az összkép ezen a területen is rendkívül sokszínű, de korántsem kiegyenlített. Az elsős diákok ha 73%-a öt terület iránt érdeklődik: első ebben az évben a politológia 17%-kal, majd ezt követi a kisebbségpolitika. Kiegyenlített az érdeklődés a nemzetközi tanulmányok és a kommunikáció irányában, illetve jelenleg a válaszadók 13%-a nem tartja kizártnak, hogy a tanári pálya felé fog orientálódni, míg jelenleg 10%-nyian tartják vonzónak a szociológia MA-t.

Egyetlen tanévkezdés sem zökkenőmentes, akadályok sorát kell leküzdeni tanárnak és diáknak egyaránt. Sokszor különösen „mély” lehet ez a víz a középiskolából most érkező gólyák számára. Megkérdezték ezért, hogy egy ötfokozatú skálán hányasra osztályozzák a tanévkezdést. A kar és a tanszék 3.87-es osztályzatot kapott. Az indoklásban leggyakrabban az ETR pontatlanságai, tantárgyfelvételi problémák (túl gyorsan beteltek e jelentkezéseknél a férőhelyek), a mindannyiunk által átélt teremütközések, az információhiány szerepelt. Volt, aki úgy vélekedett, hogy alapvető információkat csak „véletlenül lehetett megtudni”. A jeles osztályzatit adók szerint azonban minden rendben volt, nem volt fennakadás, sőt olyan is volt, aki élvezte a gimnázium utáni önálló ügyintézés örömét, és aki színvonalasnak tartotta az SZTE tanévkezdésének megszervezését.

Készítette: Makra Noémi és Szőke Tamás, társadalmi tanulmányok II. és III. évfolyam