Másfél hónap gürcölés, van, akinek még egy héttel több. A lehető legjobb eredmények megszerzése. Később vajon ez mire elég? Hogyan számolhatod ki a saját eredményedet? Mennyi az annyi? Kreditindex? Korrigált kreditindex? Mik ezek? Mire jók? Ezekre a kérdésekre biztosan választ kapsz, ha figyelmesen átolvasod a következő cikket.

Pénzre mindenkinek szüksége van. Van, aki diákmunkát vállal, más az elért eredményeivel is szeretne anyagi juttatáshoz jutni. A legtöbb hallgató fejében megfordul, hogy milyen jó lenne tanulmányi ösztöndíjat kapni. Igen ám, de mire adják, vagy egyáltalán mi alapján lesz kiosztva? Korrigált kreditindex és hasonlók? Ezek meg micsodák?

Úgy veszem észre, hogy környeztemben nem sokan tudják ezeket, pedig ez legalább olyan meghatározó eleme a felsőoktatási életnek, mint az, hogy hányszor lehet vizsgát ismételni, vagy milyen kötelességei vannak az oktatónak, vagy éppen a hallgatónak. Lehet, hogy azért nem, mert nem mondja el senki nekik, vagy ha el is mondják, akkor nem érthető. Annak idején nekem sem mondták el hétköznapi szavakkal, hanem kaptam egy lapot, amin olyan képletek voltak, meg magyarázatok, hogy csak néztem nagyokat. Aztán utánajártam, de sokan nem teszik meg, ezért célom, hogy mindenki számára érthető módon elmagyarázzam, hogy aztán esetleg Ő is továbbadhassa elsős ismerősének.

Olyan dolgokba nem mennék bele, hogy vannak a kurzusok és mindegyik x számú kreditet ér, mert ez nyilvánvaló. Inkább nézzük, mi is az a sokszor emlegetett kreditindex? Ezt úgy kaphatjuk meg, ha a kurzushoz tartozó kreditet megszorozzuk a kurzusért kapott érdemjeggyel. Ezt elvégezzük minden tárgyunkkal, a részeredményeket összeadjuk és elosztjuk harminccal. Azért harminccal, mert ez az átlag kreditszám, amit a különféle szakokon teljesíteni kell egy félévben, természetesen ettől eltérő is lehet, de erről később. Nézzük egy példán keresztül: legyen most az egyszerűség kedvéért 10 darab kurzusunk, amik egyenként 3 kreditet érnek. Tegyük fel, hogy mindből jelesre vizsgáztunk, tehát egy kurzusnál az adott részeredmény 3x5=15, majd a többit is így egyesével összeszorozzuk, és a végén megkapjuk, hogy van 10 darab részeredményünk, ami 15, ez összesen 150. Ezt harminccal osztva kereken ötöt kapunk.

Itt még nem vagyunk készen, mert adódhat olyan, hogy esetleg nem sikerült teljesíteni egy kurzust, ami természetesen beleszámít az átlagba. Erre való a korrigált kreditindex, ami a következőképpen néz ki: a sikeresen teljesített kurzusok kreditjeinek összegét elosztjuk az adott félévben felvett összes kurzus kreditjével, majd a kapott eredményt megszorozzuk az előzőleg megkapott kreditindex értékkel, ez lesz a korrigált kreditindex, és erre kapjuk a tanulmányi ösztöndíjat. A példát tovább folytatva, a mi esetünk ideális, minden kurzust sikeresen elvégeztünk, ezek összes kreditértéke 30, ugyanennyi kreditet vettünk fel a félévben, tehát az eredmény 30/30=1 lesz, majd ezt megszorozzuk 5-el, tehát ebben az esetben az érték nem változott, a korrigált kreditindexünk is kereken 5.
Ez az érték megtalálható az ETR felületén is, a tanulmányi adatok/hallgatói információk részben, de nem árt, ha magunk is képesek vagyunk kiszámolni, mert adódhat elszámolás, és akkor erre gyorsan rájövünk.

Ahogy korábban említettem, vannak olyan esetek, amikor nem adott a félévben 30 kredit, mert olyan a tanterv, hogy a kötelező kurzusokból csak 18 vagy 22 jön össze, és emellé, ha választhatót veszünk fel, akkor sem jön ki 30 kredit. Ez nem baj, nem kell megijedni, ha ennyi volt a maximálisan felvehető kreditszám, akkor ez figyelembe lesz véve a határok meghúzásánál, emiatt senki nem fog hátrányt szenvedni. Itt jegyzendő meg, hogy az olyan kurzusok, mint a testnevelés, ami egyrészt 0 kredit, másrészt, nem érdemjegy jár érte, hanem aláírás, nem számít bele az átlagba, a kreditindex szempontjából olyan, mintha ott sem lenne. A 0 kredites egyéb tárgyak pedig csak a hagyományos átlagba számítanak, tehát a kreditindexben ez sem lesz figyelembe véve.

Az, hogy mettől jár tanulmányi ösztöndíj, ez minden félévben változik, sok tényezőtől függ, többek között a csoport létszámától, a csoportban elért legmagasabb átlagtól, stb. A havi összeg szintén változó annak függvényében, hogy mekkora keret jut az adott félévben ilyen célokra, stb. Azt tudom javasolni, hogy mindenki hozza ki magából a maximumot, aztán majd elválik, hogy ez mennyire lesz elég. Voltak már olyan félévek is, amikor a legmagasabb elérhető összeg 40 000 Ft környékén járt, ami nem rossz pénz, de érdemes a kevesebb összegekre is hajtani, mert 6-8-10 000 forintból ki tudjuk fizetni a havi internetet, vagy a kollégium/albérlet díjának egy részét.


Készítette: Maróti János