Lapok, mint napok

Keverés, osztás, nézzük, mit kaptam:
Kit érdekel, mikor bennem gond van?
De nem beszélek, hallgatok némán,
Mindegy is, senki sem néz rám.

Hol van a szó, mely kitölti az űrt?
Hol van a tett, mely megváltja a bűnt?
Nincs itt semmi, hiába is keresem,
Kártyáimat búsan kevergetem.

Csak nézek, s rendezem a lapokat,
Számolgatva, mint az eltelt napokat.
Napokat, mióta azt sem tudom, ki vagyok?
Már végleg magamra maradok.

Ha kérdeznek, csak valamit makogok,
Néha már azt sem tudom, hol vagyok?
Nem tudom, mi történik most velem…
Valahogy… nem találom a helyem.

A játéknak vége, ismét egy új pakli,
Mindig vesztek, abba kéne hagyni…
De úgyis jön egy újabb kör, s újabb lapok,
Melyek ismét peregnek, akár a napok.

Szekeres Orsolya