Miután 2011. október közepén kihirdette Hoffmann Rózsa az FTV (Felsőoktatási Törvénytervezet) módosítását, egyetemista és főiskolás hallgatók százai háborodtak fel és estek kétségbe. Mindezt azért, mert a törvénytervezet olyan megszorításokat alkalmaz, amely akár rövid-, akár hosszútávon a nagybetűs Életbe lépő fiatalok lehetőségeit csökkenti, illetve csökkentheti.

Például: egy szegényebb (a fizetésből éppen megélő) család gyermeke habár tehetséges és tudásvágya is megvan, nem tudja majd befizetni azt a közel 100 000Ft-os tandíjat, amelyről szó esett a tervezetben. Ezenkívül a diplomát kapott hallgatók, ha nem tudnak elhelyezkedni a szakmájukban itthon (aminek nagy esélye van, mert rengeteg munkahelyet szüntetnek meg), akkor külföldre kényszerülnek. Viszont ha bevezetik a Hoffmann Rózsa által kigondolt tervezetet, mely tartalmazná a „röghözkötést” (Magyarországhoz kötést), akkor csak növekedni fog a munkanélküliek aránya az országban.

Nézhetjük az érem másik oldalát is, miszerint azt a bizonyos tandíjat visszaforgatnák a felsőoktatásba: például tanárok fizetését emelnék meg. Valamint az államilag finanszírozott képzéseken az állam oktat minket, ezért elvárja, hogy itthon dolgozzunk és fizessük majd az adónkat.

Mindenkinek megvan erről a még kiforratlan törvénytervezetről a saját véleménye, mindenki csak találgat, milyen pontokat fogadnak el. Ami biztos, hogy a felsőoktatásban tanulók nem értettek ezzel egyet, ezért különböző városokban tüntettek (Szegeden október 24-én, Budapesten 27-én), és Szegeden a tüntetést megelőző hétvégén éhségsztrájkba is kezdtek, ezzel is felkeltve az ország és a média figyelmét erre a problémára.
Ament Balázst, a szegedi Egyetemi Hallgatói Önkormányzat alelnökét kérdeztem a fent említett eseményekről, aki az éhségsztrájkban és a tüntetésen is részt vett.

1.     Honnan jött az ötlet, hogy az SZTE éhségsztrájkba kezd? Ki volt ennek a szellemi szülőatyja? Mi volt a célja a rendezvénynek?

Egy hallgatói kezdeményezésre - a hallgatót Juhász Tamásnak hívják - indult a dolog, amihez csatlakoztak a kari HÖK-ök is, illetve az EHÖK is.

2. Hogyan toboroztátok a sztrájkhoz csatlakozó hallgatókat?

Egy a facebookon létrehozott eseményhez tudtak csatlakozni a hallgatók, de leginkább szájról-szájra terjedt a dolog híre.


3. Miből állt az éhségsztrájk programja?

A három nap alatt ismerkedhettek egymással a hallgatók, ezt különböző társasjátékok és természetesen a több napos "összezártság" segítette elő. Ezen kívül pedig jellemzően filmvetítések voltak a program főbb alkotóelemei. Valamint, természetesen a kizárólagos vízfogyasztásból, szilárd táplálékot ugyanis nem vettünk magunkhoz, folyadékból is csak ásványvizet fogyasztott mindenki.

4. Meddig tartott a sztrájk?

A sztrájkot pénteken kezdtük és hétfőn került felfüggesztésre.

5. Mit sikerült elérni a célok közül?

Az elsődleges cél az volt, hogy a figyelmet az ftv-vel kapcsolatos problémákra irányítsa és természetesen, hogy a hallgatók megmutassák, nem maradnak tétlenek. Azt gondolom ezeket a célokat maximálisan sikerült elérni.

6. Ki hozta fel a tüntetés gondolatát?

Nem tudok megnevezni egy konkrét személyt, vagy csoportot sem. Országszerte folyamatosan készültek régiónként megmozdulásokra, mindenki a saját habitusának és lehetőségeinek ismeretében. A régiós megmozdulásokat követően, pedig evidens volt, hogy Budapesten is meg kell magukat mutassák a hallgatók. Általánosságban elmondható, hogy a régiós megmozdulások élére az adott régió hallgatói önkormányzatai álltak, a budapesti eseményt pedig már a HÖOK szervezte.

7. Kérlek, mondj néhány szót a tüntetés előkészületeiről!

A szegedi tüntetésre az éhségsztrájkon készítettek a hallgatók transzparenseket (ez is része volt az éhségsztrájk programjának). Ezek a Szegeden használt transzparensek végül Budapesten is megjelentek az országos megmozduláson. Itt SZTE-s, illetve karokra vonatkozó transzparensek is készültek.

8. Hogyan zajlott le a tüntetés?

A tüntetéseken, mind a Szegedin, mind a Budapestin hallgatók, hallgatói képviselők beszéltek. Szegeden a hallgatói oldalon túl felszólalt Meskó Eszter is az SZTE FDSZ elnöke. Pesten a régiók képviselői, külföldi hallgatói képviselők, a rezidens szövetség szólalt fel, de jelenlétével több rektor is kifejezte a közös ügy támogatását.

9. Milyen hallgatói visszajelzések vannak a mostani oktatási rendszerről?

Azzal mindenki tisztában van, hogy valamit változtatni kell, mert ami most van az sem tökéletes rendszer. Azzal azonban a legtöbben nem értenek egyet, hogy minden tervezett változtatást a hallgatók (és egyetemi dolgozók, oktatók) feje fölött akartak meghozni. Ez így nemcsak, hogy nem korrekt, de nem is életszerű változásokat eredményezne. Mindenki érdeke, hogy a felsőoktatásban megszerzett végzettségek piacképesek és versenyképesek legyenek, hiszen mindenki ezért szeretne valamilyen szakmát egyetemi szinten elvégezni. A megoldás azonban nem a financiális szűrő bevezetése, hogy akinek kiugrási lehetőséget jelentene az egyetemi végzettség, azokat szűrje meg elsőként az új jogszabályi környezet...

10. Mi a véleményed a tüntetésről és a tüntetés utáni helyzetről? (kormány közeledése)

Mivel a tervezet átdolgozása még mindig folyamatban van, és év végére tervezik annak előterjesztését, így még nem látom a dolog végét, hogy pontosan mi is fog megváltozni, mennyire is volt eredményes a hallgatók országszerte történ megmozdulása, de bízom benne, hogy közeledni fognak az álláspontok, és bízom abban is, hogy a HÖOK jól fog élni az esetleges enyhülés lehetőségével a tárgyalások során.

Köszönöm szépen az interjút.

Ament Balázzsal egyetértve reménykedem abban, hogy az álláspontok közelednek majd, felfigyelnek a felsőoktatásban tanulók igényeire és az oktatáspolitika hallgatóbaráttá válik.

Máté Ibolya