„Guns & Rózsa.”„Rózsás szög van a szívemben, nem lesz diploma a zsebemben.” „Ülj le Rózsa, 1-es!” „ Kár, hogy a jó dolgokból nem marad SEMMI.” „ Rózsikám! FTV??? Tandíj?? Yu no wake up???” „HUF-mann Rózsa.” A több ezer egyetemista mellett ilyen és ehhez hasonló feliratú transzparenseket láthatott hétfőn este az, aki ellátogatott a Dugonics térre, az FTV elleni tüntetésre. Az újságírók becslése szerint körülbelül 2000-en voltunk jelen, saját tapasztalataim szerint is helytálló a szám, ahogy felmértem a tömeget, kb. 2000-2500 hallgató tiltakozott a tervezett felsőoktatási törvénytervezet ellen.

Ennyire azonban ne szaladjunk előre, JGYPK-s hallgató révén, a főépület udvarán voltam már 17 óra előtt, a közös gyülekező hivatalosan 17.15-re volt meghirdetve. Itt két féle „eszközt” is kaptunk az eredményes demonstráció érdekében. Bizonyára az olvasók többsége látta a Fűrész c. filmek részeit. Én magam nem vagyok oda a műfajért, de olyan port kavart neki a média, hogy a végén megnéztem. Az egyikben pont egy olyan jelenet van, ahol főhősünk a következőt mondja: „Kapsz egy eszközt, amivel megválthatod magadat!” Nos, mi is kaptunk ilyen eszközt, egyből kettőt. Egy pólót és egy kereplőt, melyek az alábbi képen láthatóak.

A gyülekező közben az eső is elállt, így esernyő és egyéb „felszerelések” nélkül vonulhattunk át közösen a Dugonics térre. Az úton kipróbáltuk a kereplőt, hogy biztosan jól működik-e, nehogy ott derüljön ki, hogy gond van vele. A járókelők egy része díjazta, másik része nem. Volt, aki megdöbbent arccal állt, mások egyetértően bólogatva, míg egyesek csupán mosolyogtak. Egy biztos: felfigyeltek ránk! 17.45 körül értünk oda, már jó pár kar hallgatói várakoztak a felállított színpad előtt. 18 óra után néhány perccel kezdetét is vette a program, elsőként Bernschütz Bálint hallgató beszélt: “Miért gondolják, hogy a Szegedi Tudományegyetem hallgatói döntésképtelen gyerekekből állnak? Ha ezt gondolják, tévednek.”

Költői kérdését taps és kereplővihar fogadta. Nem ez volt az egyetlen olyan kijelentése, amit ilyen kitörő lelkesedéssel fogadott a közönség. Őt követte Meskó Eszter, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a legnagyobb aggodalomra nem az ad okot, ami a törvénytervezetben van, hanem az, ami nincs benne. Hozzátette: a záró rendelkezés 26 kormányrendelet megalkotására hatalmazza fel a törvényalkotókat, melynek egyik pontja az intézmények finanszírozására irányul. Az elnök asszonyt csendben hallgatták a résztvevők, majd a taps után Török Márk, az SZTE EHÖK elnöke lépett a színpadra.

Őt megosztottan fogadták a hallgatók, azonban az elmúlt években, a médiában róla keringett hírek tudatában ez érthető is. Hallottam én is megjegyzéseket a környékemről, mikor a mikrofonhoz lépett, azonban ezeket most nem részletezném.


Hanglejtésével és színes hasonlataival próbálta a beszédét minél figyelemfelkeltőbbre fabrikálni, melyet sikerként is könyvelhetett el, ugyanis bennem is megmaradt az az ominózus mondat, melyiket aztán több újságíró is hozzá kapcsolva idézett: … „arra kérem Hoffmann Rózsát, hogy ne legyen a magyar felsőoktatás Matuska Szilvesztere.” Kijelentette, tudja, hogy vannak kétkedők, de nekik azt üzeni, ne azt nézzék, elérhetik-e a célt, hanem, hogy mindent megtettek-e érte.

A rendezvény hangembere Mára Krisztián volt, aki folyamatosan lelkesítette a hallgatókat, illetve elcsattant néhány Hoffmann Rózsához kapcsolódó vicc is a szünetekben. A közel két órásra tervezett demonstráció mindössze 45 percig tartott, de talán a hideg, esős időben nem is volt ez baj. Tisztán látható volt, hogy össze tudnak fogni a fiatalok/hallgatók, amennyiben erre szükség van. Jó volt látnom azt a nagy tömeget, egy olyan világban, amelyben a legtöbben a saját érdekeiket nézik és a másikkal nem foglalkoznak. Ezen az estén bebizonyítottuk, hogy ez nincs így. Örülök, hogy ilyen sokan eljöttek és remélem, hogy céljainkat elérjük – megszületik egy felelősségtudaton, racionalitáson és kooperáción alapuló felsőoktatási törvény.


Készítette: Maróti János