2011. szeptember 22- én a kutatók éjszakáján jártunk, ahol nagyon sok érdekes dolognak lehettünk szem és fül tanúi. Szó volt az etnikai együttélésről Bogyiszlóban, a szegedi hallgatók kulturális és média fogyasztásáról, majd bemutatkozott a TANTUSZ, amely a társadalmi tanulmányok szak hallgatóinak a lapja, illetve a Tű és a Hökkentő magazin főszerkesztőivel folytatott beszélgetést Varga Tamás Ottó.  Valamint meghallgathattunk még egy beszélgetést a tanszéken végzett öreg diákokkal és legvégül az Erasmus programban részt vett diákok számoltak be külföldi tanulmányaikról. Roppant meglepő volt számomra, hogy szép számmal összegyűltünk ezen a késői órán. Ez azt bizonyítja, hogy vannak még fiatalok, akik érdeklődést mutatnak az ilyen rendezvények iránt és nem csak a négy fal között a számítógép előtt töltik unalmas óráikat. Megkérdeztünk néhány fiatalt, hogyan vélekednek az est folyamán elhangzottakról.

Hogyan tetszet a Bogyiszlói előadás?

Nagyon tetszett, szerintem érdemes ezzel a témával foglalkozni. Még arra lettem volna kíváncsi, hogy az iskolában a klikkek azok mennyire alakultak ki. Tehát bennünk van, biológiai eredőből kifolyólag, hogy folyton csoportokban élünk? A saját kis csoportunkat kialakítjuk. Tehát arra még kíváncsi lettem volna, hogy ez szét húzást eredményez-e az iskolában, hogy cigány - akkor vele leszek jóba vagy keverednek e a társaságok. Tehát ez a falura jellemző-e? Mert hát azt tudjuk, hogy ha az iskolában van három roma származású,  akkor nem igazán barátkoznak velük. Szóval erre lettem volna még kíváncsi, de egyébként teljesen bíztató, hogy van ilyen, hogy egy kis elzártság kell, ahol az emberek egymásra lesznek utalva.

Gerencsér Miklós Társadalmi Tanulmányok II.éves hallgató

Hogyan vélekedsz a bogyiszlói kutatásról, illetve az ottani magyar-roma kapcsolatról?

Nagyon érdekesnek találtam, hogy a bogyiszlóiak hogyan vélekednek a kulturális különbségekről, mint magyar és roma. Annyira nem különítik el a cigányokat és a magyarokat, hanem sokkal inkább az érvényesül, hogy ők a bogyiszlóiak! Nekem ez a hozzáállás nagyon szimpatikus volt és nagyon ritkának tartom, viszont mindenképpen követendő. Fontos lenne, ha az egész országban és a világon is így gondolkodnának  a más kultúrákból érkezőkről, hogy,  befogadják  őket ne pedig kirekesszék, ne a szegregáció legyen a jellemző, hanem az egységesség.
A kutatás eredményei mindenképpen hasznosak lehetnek másoknak is, akik foglalkoznak a romák és magyarok kapcsolatával. Akár a Gyöngyöspatai eseményre vonatkoztatva és akár a politikusok is felhasználhatnák az ilyen kutatásokat arra, hogy megfelelő kisebbségpolitikát alkalmazzanak a jövőben.

Te is részt vettél volna egy ilyen kutatásban?

Utólag azt mondom, hogy igen, mivel a bogyiszlóiak nagyon kedvesen fogadták a kutatókat. Viszont előzetesen nem vettem volna részt, mert ez egy nagyon kényes téma. Nem lehet előre sejteni, hogy mennyire lesznek elutasítóak a kutatókkal szemben, mennyire nehéz a munka. Úgy gondolom, hogy ez egy elég nehéz feladat volt előzetesen, viszont utólag amiket meséltek, így már szívesen részt vettem volna én is a kutatásban.

Szőke Tamás

Mit gondolsz arról, hogy meg akarják szüntetni a kari lapokat és hogy inkább online verzióban szeretnék tovább működtetni őket?

Ez az online verzió szerintem elég jó módszer mivel gyakorlatilag már az összes nyomtatott sajtó egyszerűen kezd megszűnni, mert szinte senki nem olvassa. Interneten pedig mindenki olvassa és szinte minden diák fent van. Az, hogy a kari lapokat megszűntetik nem túl jó dolog, mert ugye a kari híreket nyílván a kari lapok hirdetik meg és a diákok máshonnan nem nagyon tudnak tájékozódni.

A Hökkentőt vagy a Tű magazint szoktad olvasni? Ha igen, mennyire tetszenek benne a hírek, az információk?

Havonta talán egyszer, de inkább kéthavonta. Vannak benne nagyon érdekes hírek, amik hozzánk is közel állnak. Például egyik csoporttársunknak az anyukájával is készült a Hökkentőben egy interjú.

Mezei József – Társadalmi tanulmányok II. éves hallgató

Illetve interjút készítettünk még Varga Tamás Ottóval másodéves Társadalmi tanulmányok szakos hallgatóval a Kutatók Éjszakája főszervezőjével.

Hogyan jött az ötlet hogy megvalósítsátok ezt az eseményt?

Jancsák Csaba tanár úr keresett meg először ezzel az ötlettel, ami első hallásra is nagyon tetszett. Később személyesen is beszéltem vele és Kiss Mária Rita tanárnővel. Ekkor láttam, hogy mekkora potenciál van ebben az ötletben, ugyanis már az első megbeszélésen elkészült egy előzetes programterv, amit a későbbiek folyamán csak minimális mértékben kellett alakítani.

Mennyi szervezést vett igénybe?

Volt munka bőven, de egyáltalán nem nevezném megterhelőnek. Nagyon sok segítséget kaptam minden irányból, így gyorsan sikerült elintézni a dolgokat.

Mennyire tartod fontosnak az ilyen jellegű rendezvényeket?

Rendkívül fontosnak tartom, több okból is. Egyrészt szükséges, hogy a tudományt a diákok ne csak lássák, hanem értsék és szeressék is. Ez a Kutatók Éjszakája programsorozat egyik legfontosabb célkitűzése. Azonban az embereknek azt is meg kell mutatni, hogy a tudomány nem csak az, ahol látványos kísérleteket lehet csinálni. A társadalomkutatók is kutatók, magában a szóban is benne van. Kutatunk, elemzünk, terepmunkát végzünk, végül pedig eredményt kapunk, amelyek fontos adatokat mutatnak be.  Jó példa erre a népszámlálás.

Mit gondolsz  sikeres volt a Kutatók éjszakája?

Határozottan ki merem jelenteni: igen. Annyian voltak az eseményen, hogy be sem fért mindenki a Tamási Áron Klubba és ez nagyon jól tükrözi az eredményt. Az előadások és a bemutatók nem találtak süket fülekre, a közönség igen érdeklődő és aktív volt az este folyamán.

A jövőre tekintve mik a terveid?

Mindenképpen szeretném, ha a következő évben is lenne Kutatók Éjszakája az Alkalmazott Társadalomismereti Tanszéken.  Vannak dolgok, amelyeken változtatnunk kell majd, ilyen a helyszín és az interaktivitás. Már ebben az évben annyian érdeklődtek, hogy a dísztermet is ki lehetett volna nyittatni az esemény számára. Fontos az is, hogy legközelebb kicsit interaktívabbak legyünk, az előadások mellett szükségesek kisebb beszélgetések, bemutatók, így közvetlenebbek tudunk lenni.
Ahogy a társadalomkutatásnak, úgy ennek az eseménynek is van jövője.

Készítette: Pásztor Éva, Seres Rita, Süveges Mónika