weboldal_nyito_paradicsom_kutatok

Kutatók Éjszakája: A paradicsom világhódító története

Több ismeretterjesztő programmal is készült az idei Kutatók Éjszakájára az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Növénybiológiai Tanszéke. Dr. Szepesi Ágnes, egyetemi adjunktus a paradicsom történetét mutatta be az érdeklődőknek. Az előadás online volt megtekinthető a Zoom-on.

A paradicsomról általában mindenkinek egy piros, kerek zöldség jut eszébe, de ennél jóval több fajtája létezik. Az előadás olyan kérdésekre adott választ, mint például: hány fajtája létezik vagy honnan származik? A paradicsom nagy népszerűségnek örvend, világszinten a hetedik helyet foglalja el a növények között. – Évente összességében 148 millió tonna paradicsom terem, jelentős szerepet tölt be a termesztésben Ázsia – tudtuk meg Dr. Szepesi Ágnes előadásán.


A_paradicsom_vilaghodito_tortenete1


Az ősi paradicsom Közép- és Dél-Amerikából származik, Ecuador, Peru, és Mexikó régióiból. A növény rendkívül jól ellenáll a szélsőséges időjárási körülményeknek. Sziklás, száraz helyen volt megtalálható, termése a mai paradicsomhoz képest jóval kisebb volt. A paradicsom Európában azután terjedt el, hogy Kolumbusz felfedezte Amerikát. Európában először csak dísznövényként tartottak paradicsomot, mert mérgezőnek gondolták a hasonló rokonnövények miatt. Körülbelül 100 év után jöttek rá, hogy a termése fogyasztható. A házasítás során alakult ki a paradicsom modern, jelenleg is ismert kinézete. Európában már ekkor is a kerek, piros változatot részesítették előnyben. – Később biotechnikai módosításokkal újabb vonalak jelentek meg, a terméksokféleség megemelkedett, új fajták jelentek meg a piacon – mondta el az előadó.


A_paradicsom_vilaghodito_tortenete4


A háziasítás során azokat a géneket módosították, amelyek az ősi fajtákra voltak jellemzők. Szükség van a különböző paradicsomfajtákra, hiszen mindegyik más-más tulajdonságot hordoz. A sárga színű paradicsom íze savanykásabb mint a pirosé, a fekete meg lila színűre pedig nagyobb ellenállóság jellemző. – A genetikai kutatások napjainkban is tovább folynak, ezek a világ minden tájáról egyesítik a paradicsom kutatókat – tette hozzá az érdeklődőknek Dr. Szepesi Ágnes. Az ipari felhasználásban azonban továbbra is a piros, kerek paradicsom az elsődleges.


A_paradicsom_vilaghodito_tortenete2


Az előadáson megtudtuk, hogy több károkozó is veszélyezteti a paradicsom termesztését. Az EU-ban elterjedőben van a paradicsom barna termésráncosodás vírus, ezért csak növényi útlevéllel lehet behozni vetőmagokat. A paradicsom másik nagy ellensége a sokak által bizonyára ismert zöld vándorpoloska, ami a klímaváltozással terjedt el, de nem nagyon van még ellene hatásos módszer.

A paradicsom hazai tájfajtái az adott tájegység klimatikus és egyéb adottságaihoz alkalmazkodtak. A legismertebb hazai tájfajták: Tolna, Gyöngyös, Cegléd, Máriapócs, Pécs gyöngye, Keszthelyi bőtermő és a Gegesi rongyos paradicsom. Dr. Szepesi Ágnes elmondta, hogy a Szegedi Tudományegyetemen is zajlanak paradicsommal kapcsolatos kutatások, az egyetem üvegházában különféle fajtákkal végeznek kísérleteket.


SZTEinfo - Mátó Gábor

Grafika - Gór-Nagy Gábor


esza_felso

Számold ki a pontjaid!



Pontkalkulator_grafika

Nyiss a Jövőd Felé!







Hallgatóink mondták


Frech DánielFrech Dániel – ÁJTK – jog

Úgy gondolom, hogy az egyetemen nagyon családias a légkör, nagyon közvetlenek és segítőkészek az oktatók. Nem is meglepő, hogy mindig előkelő helyeken szerepelünk az országos megmérettetéseken. Ugyanakkor Szeged miatt is érdemes ide jönni tanulni, hiszen nagyon szép, tiszta és rendezett ez a város.






Toth_Fanni_felveteliTóth Fanni - TTIK, programtervező informatikus

Az SZTE programtervező informatikus szakján igazán minőségi oktatást kapunk. Ami számomra pozitív, hogy tényleg azt kaptam, amire számítottam, amit hirdettek a nyílt napokon is. Ráadásul, ha valaki ügyes a programtervezésben még esélyt is kaphat, hogy a tanszékünkön dolgozzon. Sokan nem is tudják, de duális képzésben is lehet tanulni, ami nagyon sokat segít a gyakorlatias tapasztalatok megszerzésében, és az egyetem után komoly előnyt jelenthet ez a munkaerőpiacon.


További hallgatói vélemények >>>


Események

Rendezvénynaptár *

  • július 10.
    Egész napos
    A jelentkezés óta megszerzett és a pontszámításhoz nélkülözhetetlen, vagy többletpontokat igazoló dokumentumok pótlására előreláthatóan április második felétől legkésőbb 2024. július 10-ig lesz lehetőség. A pontszámítás kizárólag az E-felvételi rendszerébe megfelelő módon feltöltött dokumentumok alapján történik. Ezért kifejezetten fontos odafigyelni arra, hogy a szükséges dokumentumok megfelelően legyenek feltöltve.