Környezetesztétikai és klímaadaptációs kutatócsoport

Dr. Karancsi Zoltán

karancsi@jgypk.szte.hu


1. Környezetesztétikai és klímaadaptációs kutatócsoport


Kutatócsoportunk az SZTE JGYPK ATTI Földrajzi és Ökoturisztikai tanszékén 2017-ben jött létre, mint Táj- és környezetesztétikai kutatócsoport. Ezt azt újabb kutatási irány miatt bővítettük 2019-ben.


2. A kutatócsoport vezetője:


Dr. Karancsi Zoltán tanszékvezető egyetemi docens, aki ebben a témában már hosszú évek óta végez kutatásokat.


3. Tagok:


3.1. A JGYPK oktatói:

Dr. Szalma Elemér főiskolai docens

Dr. Korom Annamária adjunktus

Oláh Ferenc adjunktus


3.2. Dr. Horváth Gergely nyug. főiskolai tanár (ELTE)

Hornyák Sándor János (ATIVIZIG)

Korom Pál Ferenc (vízmérnök)


4. A műhely kutatási témája

4.1. A kutatás előzményei:

A táji elemek sok szempont szerinti vizsgálatával, azok kölcsönhatásainak elemzésével számos tudomány foglalkozik behatóan. Bár az urbanisztika (településtervezés), a szociológia, a szociográfia és a környezettudomány (illetve maga a településpolitika) is számtalanszor használja mondanivalójának alátámasztására az esztétikai észrevételeket, a táji megjelenés (a tájkép) és a beépített környezetek látványelemeinek (a településkép) tudományos igényű vizsgálatára eddig kevés figyelmet fordítottak hazánkban. A köztudatban axiómaként gyökeresedtek meg a település(rész)ek esztétikai nívójának és az ott lakók társadalmi státuszának összefüggései, az egyének és háztartások számára a településképi megfontolások hangsúlyos szempontot jelentenek befektetési vagy életviteli döntéseik meghozatalakor, ennek feldolgozása azonban jóformán hiányzik.

A településképet folyamatosan kihívások érik, urbanizációs, technikai vagy környezeti hatások terén. A települések közötti versengés miatt fontos, hogy környezetünk változásait folyamatosan figyelemmel kísérjük, ha szükséges lassítsuk vagy megállítsuk azokat a folyamatokat, amelyek vizuális konfliktusok kialakulásához vezetnek, illetve negatív hatást gyakorolnak ránk. Az értékelés, védelem, jogi szabályozás jelenlegi hiánya miatt a látvány, a tájkép az egyik legrohamosabban pusztuló környezeti erőforrás.

Földrajzi környezetünket minden esetben először vizuális észleléssel érzékeljük, ezért kiemelkedő jelentősége van annak, hogyan jelenik meg előttünk a táj (település) vagy annak részlete. Természetes vagy mesterséges környezetünk változása annak látványának javulásában vagy romlásában is nyomon követhető. Környezetünk vizuális állapota hatással van az ott élők hangulatára csakúgy, mint ahogy tükröződik az oda látogatók számában is, tehát a látvány turisztikai vonzerőként, vagy éppen turizmust visszatartó tényezőként is említhető.


A tájkép a táj legjellegzetesebb, ugyanakkor összetettsége, szubjektív megítélése miatt a legnehezebben definiálható jellemzője. Nem véletlen, hogy csak a 19. század második felében kezdődött meg a tájak, tájképek tudományos igényű értékelése. A tájkép-értékelési módszerek kifejezetten a táj esztétikai értékét igyekeznek meghatározni, elsősorban a tájkép „kvalitásainak” minősítésével. A tájképi „szépség” megítélése azonban nehezen objektivizálható. A különböző vélemények nemcsak az esztétikai értékelés szubjektivitásával, de a tájértelmezések különbségeivel is magyarázhatók. A tájtudományok – tájföldrajz, tájökológia, tájépítészet - esztétika értelmezésében is a vizualitásnak van legnagyobb jelentősége.

Tájészlelésünket nagyban befolyásolják érzelmeink, képzettségünk, kulturális közegünk és tapasztalataink. Bár mindannyian egyéni módon tekintünk a tájra, a szemléletben megmutatkozó különbségek tendenciájukat tekintve mégis bizonyos általános vélemény- és normahatárok között vannak.

Az emberek esztétikai érzékenysége különböző, de a táj(kép) valamilyen módon minden személy számára fontos. Tevékenységünkkel képesek vagyunk kisebb nagyobb mértékben meg-változtatni a tájat (környezetünket). A tájkép elődeink hosszantartó évezredes tájformáló tevé-kenysége során alakult ki. A mai táj – és annak vizuális megjelenése a tájkép –történeti folyama-tok eredményeképpen jött létre, ezáltal tekinthető egyfajta arcképnek; a tájat létrehozó, azt alakító ember „önarcképének”.

Az Európai Táj Egyezmény (ETS No 176) is kimondja, hogy a táj az emberek által érzékelt területet takar. A táj- (környezet) esztétikának a látvány „szépségének” elemzésén túl feladata a táj (környezet) érzékelésének, befogadásának, vagyis a táj (környezet) észlelés teljes folyamatának vizsgálata.

A tájképre, mint „korlátlanul rendelkezésre álló erőforrásra” eddig nem fordítottunk kellő figyelmet. Ennek az lett a következménye, hogy a tájképet módosító hatások vizsgálata nem került be a vizuális környezetet érintő legtöbb döntésbe: így kimaradt a gazdaságossági számításokból, a beruházások hatáselemzéseiből, a terület- és településrendezési tervekből. A tájkép ugyanakkor, mint gazdasági erőforrás – elsősorban a turizmus révén –, felértékelődik és egyre nagyobb hangsúlyt kap.

A tájképvédelem fontosságát és holisztikus jellegét mi sem mutatja jobban, minthogy a fogalom számos hazai alapvető jogszabályban megtalálható. A tájképvédelem nevesítve van a természetvédelmi törvényben (1996. évi LIII. tv.), a kulturális örökségvédelmi törvényben (2001. évi LXIV. tv.), az erdőtörvényben (1996. évi LIV. tv.), az épített környezet alakításáról szóló törvényben (1997. évi LXXVIII. Tv.), és a környezeti hatásvizsgálatról szóló kormányrendeletben (314/2005. korm. rend.). A tájképpel, tájesztétikával kapcsolatos legátfogóbb hazai dokumentum a MSZ 20372:2004 sz. szabvány (Természetvédelem. Tájak esztétikai minősítése), amely tartalmaz ugyan tájalkotó elemekre bontott esztétikai értékelést, de általánosságánál fogva nem alkalmazható minden tájképi vizsgálatnál.


Mindez szorosan összefügg korunk legjelentősebb környezeti problémájával, a klímaváltozással, ami a települések élhetőségét jelentősen befolyásolja. Ezért vizsgálatainak ez irányba is kiterjesztettük. Célunk, hogy feltárjuk a települési zöld és kék infrastruktúrákban rejlő klímavédelmi lehetőségeket, valamint annak módjait, amivel tudatosítani lehet a helyi szereplőkben, hogy ezeknek a hálózatoknak a fejlesztése és rekonstrukciója mennyire fontos a klímaadaptáció, az élhetőség, valamint a csapadék és belvizek helyes kezelése szempontjából is.


4.1. A kutatás kibővítése, jelenlegi céljai:

Magyarországon a 2000-es évek elején kapott lendületet a klímaváltozáshoz kapcsolódó diskurzus, amely kiemelik az érintett szereplők partnerségének fontosságát, különösen a települési önkormányzatok stratégiai helyzetét. Ugyanakkor a jogszabályokban még mindig nem jelenik meg ez kötelező feladatként.

A klímaváltozás diskurzusokban való hangsúlyosabb megjelenése adta a kutató csoportunknak azt az ötletet, hogy a vizuális konfliktusok mellett vizsgáljuk annak lehetőségét is, hogy a zöld és kék infrastruktúrák az esztétikai minőségükön túl milyen módon és minőségükben járulnak hozzá leghatékonyabban a klímavédelemhez és a klímaadaptációhoz. Ezzel a kutatói megközelítéssel arra keressük a választ a településfejlesztésben érintett döntéshozók és a lakosság számára is, hogy a természeti környezet által nyújtott értékek, szolgáltatások számszerűsíthetősége és esztétikai minősége, hogyan kapcsolható össze.

A jelentősebb zöld és kék felületek védelme, a település élhetőségében játszott szerepe már helyi szinten is elfogadottságot nyert, sőt a helyi lakosoknak is igénye ezen rekreációs terek meg- és felújítása. A dél-alföldi települések arculatának egyik jellemző elemeként értékelhető, a családi házakat kísérő füves, fákkal szegélyezett földárok rendszerek esetében azonban nincs még meg ez a tudatosság: egyre több árok kerül befedésre és a szegélyező fasorok eltünedeznek többek között a parkolási igények miatt, és az újonnan telepítésre kerülő fák rendre nincsenek szinkronban a klímavédelem szempontjaival. A lakosok többsége úgy gondolja, hogy az egyéni környezetkárosító tevékenységük a globális környezeti problémák egészéhez képest elenyészőek, sőt érdemben nem is képesek befolyásolni azt. Véleményünk szerint ezek az árokrendszerek egyfajta zöld és kék mikrohálózatként kezelve komoly szerepet játszhatnak a helyi klíma és élhetőség, valamint esztétikai minőség javításában is. Célunk megalapozni azt a településfejlesztői és -gazdálkodási nézőpontot is, amellyel értelmezhetővé válik ennek a jellegzetes településképi elemnek a szerepe a fenntartható fejlődésben és a klímaadaptációban.

A kutatáshoz szükséges szakmai kapcsolati hálózatkiépítése megtörtént (ATIVIZIG, SZVMF Zrt., Szegedi Vízmű Zrt., Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft., Csemete Egyesület) és Szegedi Megyei Jogú Város Önkormányzat támogató nyilatkozatát is megkaptuk.


A kutatócsoport vizsgálati területei:

A tájkép és a településkép vizsgálata, tipizálása, azok változását előidéző tényezők felmérése, értékelése. Az esztétikai értékek objektivizálása (kvantifikálása). Vizuális konfliktusfelmérés, megoldási javaslatok (tervezés). Látványtérképezés. Települési klímaadaptációs vizsgálatok.



5. Jelentősebb eredmények


5.1. Publikációk

5.1.1. Korábbi, a témában megjelent publikációk:

Karancsi Z. 2004. A tájesztétika jelentősége. Tájökológiai Lapok. 2 (2): pp. 187- 194.

Kiss, A. - Sümeghy, Z. - Czinege, A. - Karancsi Z. 2005. Wine and land Use in Nagymaros, Northern Hungary: a Case Study from the Danube Bend. Acta Climatologica Et Chrologica, Universitatis Szegediensis, Tom. 38-39, pp. 97-109

Karancsi Z. - Horváth G. - Oláh F. 2005. Tájesztétikai vizsgálatok egy határ menti védett területen. Határok és Eurorégiók Nemzetközi Konferencia Kiadványa. SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, pp. 459-465.

Karancsi Z. - Hann F. 2006. Tájkép a művészetben, művészet a tájban. In: Táj, környezet és társadalom. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona Professzor asszony tiszteletére. SZTE TTK Szeged, pp. 335-344.

Karancsi Z. 2006. Természet és látvány. A tájkép értékelése a Medves-vidéken. Falu Város Régió, 3. pp. 63-67.

Karancsi Z. - Horváth G. - Kiss A. 2006. Tájesztétikai vizsgálatok a Medves-térség területén: egy klasszikus képeslap motívum megjelenítése. III. Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei, Konferencia CD, Budapest, ISBN 9639545120

Karancsi Z. 2006. A tájképek szerepe a tájesztétikai kutatásokban. Település a tájban. VI. Tájtörténeti tudományos Konferencia (Tokaj, 2006. 06. 28–30.) kiadványa, Gödöllő, pp. 113-118.

Karancsi Z. 2007. A tájesztétika filozófiája az objektivista és a szubjektivista megközelítések szemszögéből. In: Szonókyné A. G. - Pál V. - Karancsi Z. (szerk.) A határok kutatója. Tanulmánykötet Pál Ágnes tiszteletére. Magyarságkutató Tudományos Társulat, Szabadka, pp. 122-130.

Karancsi Z. - Katona Z. 2008. Látványtérképezés a Medves-térségben. In: Orosz Z. – Fazekas I. (szerk.): Települési környezet, Debrecen, pp. 85-92.

Karancsi Z. – Horváth G. – Oláh F. 2008. A környezetet ábrázoló képeslapok szerepének vizsgálata. – In: Szabó J.–Demeter G. (szerk.): Geographia generalis et specialis. Debrecen, pp. 303-308.

Karancsi Z. – Kiss A. 2008. Tájesztétikai vizsgálatok a Medves-térség területén. A táj képi szerepe és a tájképélmény értékelése képeslapokon. – In: Csorba P. – Fazekas I. (szerk): Tájkutatás – Tájökológia, Meridián alapítvány, Debrecen. pp. 487-493

Karancsi Z. – Horváth G. – Oláh F. 2008. Környezetesztétikai kérdések vizsgálata egy nagyváros példáján. – In: Szabó V. – Orosz Z. – Nagy R. – Fazekas I. (szerk.): IV. Magyar Földrajzi Konferencia kiadványa, Debrecen, pp. 237-238.

Karancsi Z. 2008. Tájértékelés: kérdőíves tájképminősítés-elemzés. In: Tájökológiai kutatások (szerk.: Csima P. – Dublinszki-Boda Brigitta) III. Tájökológiai Konfe-rencia kiadványa, Budapest, pp. 341-350.

Karancsi Z. – Katona Z. 2009. Egy festői út tervezése a Medves-térségben. Földrajzi Közlemények 133. 1. pp. 23-32.

Karancsi Z. 2009. Gondolatok a tájesztétikáról. Új utakon a Pedagógusképző Kar című konferencia előadásai. In: Tóth Sz. (szerk.) SZTE JGYPK Tudományos és művészeti műhelymunkák. Szeged, 2007. 04.10. pp. 311-317.

Karancsi Z. – Horváth G. – Kiss A. 2009. A képeslap, mint a turizmusmarketing fontos eszköze; tájesztétikai vizsgálatok a Medves-térség területén. KÖZÉP-EURÓPAI KÖZLEMÉNYEK (ISSN: 1789-6339) 4-5.:(6-7.) pp. 219-226.

Karancsi, Z. – Szalma, E. – Kitka, G. – Horváth, G. – Pócsik, E. 2012. Railway line scenic route planning. Geologia dell’Ambiente, Supplemento al n. 3/2012 (ISSN 1591-5352) pp. 121-123.

Karancsi Z. 2012. A tanyás tájkarakter, mint az alföld jellegzetes tájképi értéke. In: Karancsi Z – Oláh F (szerk.) Szentes Város komplex külterület-fejlesztési koncepciójának előkészítése. SZTE JGYPK ATTI Földrajzi és Ökoturisztikai Tanszék, Szeged, pp. 129-144.

Karancsi Z. – Hornyák S. – Horváth G. 2012. Vizuális konfliktusok térképezése egy nagyvárosban. In: Győri F. (szerk.) A tudás szolgálatában. Földrajzi Tanulmányok Pál Ágnes tiszteletére. Közép-európai Monográfiák, Egyesület Közép-európa kutatására. Szeged, pp. 299-312.

Karancsi Z. – Hornyák S. – Horváth G. 2013. Az első benyomás, avagy városképelemzés egy nagyváros peremén. In: Frisnyák S. – Gál A. (szerk) Kárpát-medence: természet, társadalom, gazdaság (Földrajzi tanulmányok). Nyíregyháza - Szerencs. pp. 305-318.

Karancsi Z. – Szalma E. – Kitka G. – Horváth G. 2013. Látványútvonal tervezése vonatablakból. In: Michalkó G. – Rátz T. (szerk.) Jó(l)lét és turizmus: utazók, termékek és desztinációk a boldogság és a boldogulás kontextusában (Turizmus Akadémia sorozat 6. kötet) Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár-Budapest, pp. 34-46.

Pócsik, E. – Kiss A. – Karancsi, Z. 2014. Role of postcards in the „sale” of (historic) landscapes and townscapes. Comparative analysis of two different Hungarian key tourist areas. Siedlungsforschung 31. pp. 337-351.

Karancsi Z. 2014. Vissza a természethez. A Tájban rejlő szépség. Élet és Tudomány. LXIX. évf. 46. szám. pp. 1446-1448.

Karancsi Z. – Hornyák S. – Horváth G. 2016. Környezetesztétikai vizsgálatok különböző településtípusokon. In: Horváth G. (szerk.) Tájhasználat és tájvédelem – kihívások és lehetőségek. VI. Magyar Tájökológiai Konferencia elektronikus Kiadványa (ISBN 978-963-284-778-8) Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Budapest. pp. 54-64.

Korom A. – Hornyák S. – Korom P. F. 2018. A zöld és kék mikrohálózatok szerepe a dél-alföldi települések élhetőségében Szentes és Szeged példáján. In: Fazekas I. – Kiss E. – Lázár I. (szerk.). Földrajzi tanulmányok 2018. MTA DAB Földtudományi Szakbizottság, Debrecen, pp. 345-348.

Korom A. – Hornyák S. – Korom P. F. 2019. A klímaadaptáció lehetséges szem pontjai az Alföld településein. In: Farkas J. Zs.– Kovács, András Donát– Perger, Éva– Lennert, József; –Hoyk, Edit; – Gémes, Tünde (szerk.). Alföldi kaleidoszkóp : A magyar vidék a XXI. században: Tanulmányok a 70 éves Csatári Bálint köszöntésére. MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, Kecskemét, pp. 164-173.

Korom A. – Hornyák S. – Korom P. F. 2019. A települési zöld és kék mikrohálózatok szerepe a klímaadaptáció szempontjából, Szeged-Tápé példáján. In: Fazekas, I. – Lázár I. (szerk.). Tájak működése és arculata. MTA DTB Földtudományi Szakbizottság, Debrecen, pp. 293-301.



5.1.2. Az alakulás évében a témában megjelent publikációk:

Karancsi Z. – Hornyák S. – Korom A. – Szalma E. – Oláh F. – Horváth G. 2017. Környezet-esztétikai értékelés egy nagyvárosban. In: Blanka V., Ladányi Zs. (szerk.) Interdiszciplináris tájkutatás a XXI. században: a VII. Magyar Tájökológiai Konferencia tanulmányai. 656 p.

Konferencia helye, ideje: Szeged, Magyarország, 2017.05.25-2017.05.27. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézet, pp. 305-318.


Karancsi Z. – Kneifel A. – Horváth G. 2017. Ihlető tájak, avagy az élmények által bekövetkező transzformáció a mártélyi holtág példáján. In: Régi T., Rátz T., Michalkó G. (szerk.) Turizmus és transzformáció. 297 p. Orosháza; Budapest: Kodolányi János Főiskola; MTA CSFK Földrajztudományi Intézet; Magyar Földrajzi Társaság, 2017. pp. 91-114. (Turizmus Akadémia; 8.)



5.3. Projektben való részvétel:

2004–2007 OTKA (T 046373): Tájesztétikai vizsgálatok a Medves-térség területén – témavezető: Dr. Karancsi Zoltán

2010–2014 OTKA (K 81374): Táj- és környezetesztétikai vizsgálatok különböző mintaterületeken – témavezető: Dr. Karancsi Zoltán


Kari Tudományos pályázatok:

2015. A növényzet környezetesztétikai szerepe egy nagyvárosban (CS-004/2015) – témavezető: Dr. Karancsi Zoltán

2016. A városképelemzés módszertani alapjainak kidolgozása (CS-008/2016) – témavezető: Dr. Korom Annamária

2017. Településesztétikai vizsgálatok (CS-007/2017) – témavezető: Dr. Karancsi Zoltán



7. Doktori iskolában való részvétel

Dr. Karancsi Zoltán, tanszékvezető egyetemi docens

SZTE Földtudományok Doktori Iskola

kurzus- és témavezető (Táj- és környezetesztétika)

Rendezvénynaptár

Rendezvénynaptár *