black_jgypk

Prof. Dr. Lengyel Zsolt nyelvészre, intézményünk egykori főigazgató-helyettesére és tanszékvezetőjére emlékezünk

A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar vezetősége és a Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék nevében mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Karunk egykori főigazgató-helyettese, az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék alapítója, Brassai Sámuel-díjas nyelvész, prof. dr. Lengyel Zsolt 2022. március 9-én elhunyt.

Lengyel_Zsolt_kep

Dr. Lengyel Zsolt


Lengyel Zsolt 1980-ban a debreceni egyetemről került a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Orosz Nyelv és Irodalom Tanszékének élére és – Szépe György megfogalmazásával élve – „a nyolcvanas évek elején valósággal berobbant a magyarországi nyelvészetbe és annak szomszédos és kapcsolt részeibe” azzal, hogy szakított az ortodox tematikával, a gyermeknyelv világának feltárásában friss szemlélettel, új módszertani megoldásokkal, kutatásaiban komplex témamegközelítésekkel jelentkezett. Intézményünkben oktatási és vezetési feladatai mellett (a 80-as években két ízben főigazgató-helyettes is volt) konferenciákat, pszicholingvisztikai napokat szervezett, alkalmazott nyelvészeti kongresszusokat indított útjára, s meghallva az idők szavát – az általános iskolai orosznyelv-oktatás mellett – a második idegen nyelv (angol, német, francia, olasz, latin) bevezetéséhez szükséges tanszékek létrejötténél is bábáskodott, miközben az (országban másodikként a JGYTF-en létre jött) Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéket is megszervezte. Energiával, élettel teli, menedzserszemléletű tanárként maga is többnyire két-három egyetemen is oktatta az alkalmazott nyelvészet köreibe tartozó diszciplínákat (főként pszicholingvisztikát, neurolingvisztikát), így került 1992-ben a Veszprémi Egyetemre is, ahol a következő év szeptemberében útjára indította a frissen alapított Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéket, kollégáival életre hívta, szerkesztette az Alkalmazott Nyelvtudomány akadémiai folyóiratot – és közben eljárt oktatni Zágrábba, Pécsre, Budapestre is, irányított doktoranduszokat, kutatói munkájukban segített, biztatott kollégákat, megírt és kiadott jegyzeteket, tankönyveket – méltán tartották, tartják a magyarországi pszicholingvisztikai és gyermeknyelvi kutatások egyik úttörőjének.

Tudósként és emberként is példaértékű életművet hagyott maga után. Tanítványai és kollégái is szeretettel őrzik emlékét, tisztelettel adóznak munkássága előtt.


Nyugodjék békében!