35475252_1688951317847389_635212773881544704_n

Erdei fülesbagoly fióka a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon

Immár sokadik éve nevelkedett kis erdei fülesbagoly fióka Karunk főépületének udvarán, ezért ez már hagyománynak is nevezhető.

A platánfák lombjai között élő bagoly pár idén egy fiókát nevelt fel, amire a Természetismereti Tudástár, és Kar dolgozói kiemelt figyelmet fordítottak. Mivel minden este elkószált, ezért minden reggel visszatették az ideiglenes lakhelyéül szolgáló dobozba, melyet a belső udvar egyik ablakába helyeztek el. Valószínűleg az idei késő hideg miatt maradt csak egy tojás, és így egy fióka, pedig általában 3-4 szokott lenni, sőt volt, hogy egyszerre 5 kisbagollyal is büszkélkedhettek. Az idei fióka az ablakból már a fák lombjaiba költözött, ahol a szemfülesebbek kiszúrhatják.


Hazánk legnagyobb állományú baglyai, az erdei fülesbaglyok nem építenek maguknak fészket, hanem elfoglalnak egyet, vagy egy odúba költöznek be, de gyakran választanak egy padlást is lakhelynek. A fiókák számára veszélyt jelenthet a fészekből való kiesés során a városok kemény talaja, ezért sajnos gyakran előfordul, hogy súlyos sérüléseket szenvednek a kemény aszfalton, vagy korlátokon. A városokon kívül, az erdőkben azonban más a helyzet, mivel az avar és a kisebb fák lombkoronái védelmet nyújthatnak nekik zuhanás közben. Miután kiestek a fészekből, körülbelül 1 hónap alatt érik el anyjuk méretét, ám vadászni még nem kezdenek el, helyette a repülést tanulják. Az erdei fülesbaglyok zsákmányai között szerepelnek az egerek, és kisebb rágcsálók, valamint a városokban az énekesmadarak is. A Karon élő baglyok valószínűleg a Boszorkányszigetre járhatnak ki vadászni, mivel a környék élővilága gazdag rágcsálókban.


A baglyok fiókáinak mérete gyakran különbözik, és ennek oka egy érdekes, a költéshez köthető szokás. A baglyok más madarakkal ellentétben nem várják meg azt, hogy teljes legyen a fészekalja, azaz az összes tojás meglegyen, hanem már az első tojáson elkezd kotlani a tojó. Gyakran akár 2 nap is eltelhet két tojás érkezése között, ezért az elsőn kotlik a legtöbbet, így az fog kikelni a leghamarabb, és így az a fióka kapja a legtöbb táplálékot.


A kisebb, egér méretű zsákmányukat egyben nyelik le. Az emészthetetlen részek később bagolyköpet formájában távoznak. Ezek általában az elfogyasztott zsákmány nem emészthető csontjait, tollait, karmait, vagy akár kitin páncélját tartalmazzák. A köpetek vizsgálatából lehet következtetni az adott terület állatfaunájára. Ahol köpetet, illetve úgynevezett „festék foltokat” látunk, ott egészen biztosan laknak baglyok.


A városi élethez teljesen alkalmazkodtak, segítséget fiókáik csak abban az esetben igényelnek, ha közvetlen veszély, például egy macska, vagy más ragadozó fenyegeti őket. Ilyenkor érdemes magasabb helyre, egy faforgáccsal bélelt fa dobozba tenni őket, a talált helyhez közel. Etetni nem kell, mivel a szülők gondoskodnak róluk.


Mint minden növényre és állatra, így az erdei fülesbaglyokra is vigyázzunk!


Galéria:


bagoly