of4_9918_30832080408_o-001

Értékeink nyomában - Séta a kilencvenéves szegedi tanárképzés emlékhelyeinél

A kilencvenéves szegedi tanárképzés emlékhelyei címmel szerveztek közös sétát a Kulturális Örökség Napjai programsorozat keretében szeptember 15-én, szombaton Szegeden a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara Felnőttképzési Intézetének kulturális mediáció mesterszakos hallgatói dr. Újvári Edit, a Felnőttképzési Intézet tanára vezetésével.

A séta kezdetén Újvári Edit, a program koordinátora és dr. Döbör András, a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar dékánja köszöntötte az egybegyűlteket, akik ezt követően a kulturális mediáció mesterszakos hallgatók vezetésével járták be azokat a helyszíneket, amelyek a nagy hagyományokra visszatekintő szegedi tanárképzés meghatározó alakjainak és eseményeinek állítanak emléket.

 

A hallgatók a Dóm téren báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter mellszobránál és Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter mellszobránál; a Rerrich Béla téren Rerrich Béla építész emléktáblájánál; az Aradi vértanúk terén Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter címerénél és az Egyetemalapítók c. domborműnél; a Hősök kapujánál Aba-Novák Vilmos freskójánál; a Boldogasszony sugárúton Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter domborművénél, Juhász Gyula költő mellszobránál és a gyakorlóiskola épületénél, az Ady téren pedig a József Attila Tanulmányi és Információs Központnál, valamint a Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszternek emléket állító domborműnél osztották meg a tanárképzésre vonatkozó gondolataikat a séta résztvevőivel, akiknek a Klebelsberg Könyvtár bejáratánál dr. T. Molnár Gizella, a Felnőttképzési Intézet vezetője, a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar közkapcsolati dékánhelyettese köszönte meg az érdeklődésüket.


– A rendezvénysorozat 1984-ben Franciaországban indult útjára, ahol Történelmi Műemlékek Nyílt Napja címmel egyedülálló kezdeményezést álmodtak meg azzal a céllal, hogy azok a kiemelkedő, széles érdeklődésre számot tartó műemléképületek, amelyek a nagyközönség előtt általában zárva vannak, megnyissák kapuikat, és ingyen, lehetőleg szakszerű vezetéssel fogadják a látogatókat. A kezdeményezést az Európa Tanács is támogatta, aminek köszönhetően nemcsak az Európai Unión belül, hanem Európa egyéb országaiban is szeptember második vagy harmadik hétvégéjét ajánlják arra, hogy olyan jellegű helyi kezdeményezéseket hívjanak életre, amelyekben minden település bemutatja a saját épületeit és a számottevő kulturális értékeit az ott lakóknak. A lényeg tehát éppen az, hogy minderre ne a turistalátványosságok szintjén kerüljön sor, hanem olyan módon, hogy az ott lakók is jobban megismerhessék a lakóhelyük értékeit, hiszen nagyon sokszor tapasztaljuk azt, hogy turistákként mi magunk is rácsodálkozunk a szép épületekre és a kulturális értékekre, a saját lakóhelyünkön viszont, mivel a leggyakrabban célirányosan mozgunk bizonyos pontok között, fel sem figyelünk azokra a csodálatos dolgokra, amelyek körülvesznek minket – hangsúlyozta a sétát követően dr. Újvári Edit főszervező, aki hozzátette, a kezdeményezés kiemelten fontos célja a lokális identitás erősítése, valamint annak tudatosítása, hogy azok az értékek, amelyek a szűkebb környezetünkben jelen vannak, kiválóan beleilleszkednek az összeurópai értékek világába.

– Az idei séta témája Magyarországon az Örökségünk Európában volt. Ennek jegyében választottuk a sétánk központi témájaként a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar kilencvenéves jubileumát, ugyanis az európai oktatáspolitikának a felvilágosodástól kezdődő demokratikus oktatási vonulata az, amelyet a nagyszerű oktatáspolitikusok a tizenkilencedik századtól kezdődően megálmodtak annak érdekében, hogy a tudás az egész társadalmat áthathassa, és ez nyilvánvalóan csakis színvonalas tanárképzéssel volt megvalósítható. A séta során a kulturális mediáció mesterszakos hallgatók lépésről lépésre haladva mutatták be, hogy hogyan vált valóra ez a koncepció Eötvös József oktatáspolitikájától kezdve egészen Klebelsberg Kuno nagyszerű eredményeiig – magyarázta dr. Újvári Edit, aki elmondta, a Felnőttképzési Intézetben a kétezres évek eleje óta szerveznek ilyen tematikus sétákat a Kulturális Örökség Napjai elnevezésű programsorozathoz kapcsolódóan. Kifejtette, a hallgatók általában önállóan választják ki, milyen témát dolgoznak fel a séta során, amely minden évben nagyon hasznosnak bizonyul számukra, hiszen egyrészt gyakorlatot szerezhetnek egy konkrét kulturális program kitalálásában és megvalósításában, másrészt arról is tájékozódhatnak, hogy milyen eszmeisége van a Kulturális Örökség Napjainak, harmadrészt pedig mindeközben a kommunikációs készségük is sokat fejlődhet. Hozzátette, ezek a rendezvények Szeged szempontjából is igen fontosaknak tekinthetők, hiszen népszerűsítik a város kulturális értékeit, azok pedig, akik részt vesznek a sétákon, igen sok hasznos és érdekes információval is gazdagodnak.


kulturális mediáció MA szakos hallgató


Galéria:

90_eves_szegedi_tanarkepzes_emlekehelyein1














Galéria2:

90_eves_szegedi_tanarkepzes_emlekehelyein2











Galéria3:

90_eves_szegedi_tanarkepzes_emlekehelyein3











Galéria4:

90_eves_szegedi_tanarkepzes_emlekehelyein4












90eve